Caracalla blogja

Internet, jog, játék

Kontakt és egyéb infók

CC ígéret

Creative Commons Licenc

Címkék

7; (1) acta (1) adatvedelem (9) adobe (1) agile (2) ai (2) ajanlo (4) allami szfera (10) álláskeresés (1) állás keresés (1) amazon (2) amd (1) apollo (1) apple (5) artisjus (4) at&t (1) atom (1) biztonsag (5) blackbox (1) blog (26) blogter (3) bsa (4) budapest (5) bug (2) bullshit (2) buntetojog (7) censorware (7) chrome (1) cikkek (1) cisco (2) cloud computing (1) complex (1) copyright (44) creative commons (1) cyberspace (2) cybersquatting (3) cybook (1) datacenter (1) dea (1) digg (2) digitalis jog (1) digitalis utonallas (27) digitalis vilag (33) dmca (3) drm (21) ebédidő (1) ebook (4) ecj (1) ego (29) elektronikus alairas (1) életem (1) életem nem mindennapjai (1) életképek (1) élmények (1) email (3) empire tw (2) én (1) énblog (2) ensz (3) epub (2) étkezés (1) eu (19) eu self (1) e archiving (1) e kereskedelem (3) facebook (5) fantasy (1) fcc (4) fec (1) feed (14) feedburner (4) felsooktatas (5) filecsere (32) franciaorszag (3) frekvenciagazdalkodas (1) fud (5) gaming (1) gmail (2) goldenblog (3) google (13) google reader (3) gpl (1) grammar nazi (1) gyermekpornografia (1) hackers not dead (1) hadopi (2) hardware (4) harvard (1) hoax (1) hoi3 (1) hr (1) humor (8) hvg (8) hvg.hu (1) i2010 (1) ibm (2) identity (4) identity system (3) index (22) innovacio (18) intel (2) intellectual property (20) internet (107) internethungary (1) iptv (1) iso (1) isp (2) iwiw (4) jatekszoftver (10) java (1) jog (109) jogdij (3) jogelmelet (1) jogiforum (3) jogtar (3) kalozkodas (14) kina (1) kína (3) kinai nepkoztarsasag (1) konferecia (1) konyv (1) kozigazgatas (6) kozjoszag (2) kozos jogkezeles (5) kreativitas (1) kritika (4) kultura (3) lcd (1) leírások; (1) lessig (3) link (1) linux (12) lol (11) magas tudomany (1) marketing (10) media (32) microsoft (23) microsoft; (1) miner (1) mobilvilag (4) mobipocket (2) mp3 (6) mpaa (1) msi wind (1) mszh (2) mti (1) muveszet (1) myspace (2) nagy britannia (1) nemzetkozi jog (1) nepszabadsag (1) netscape (1) netvibes (1) net filtering (3) net neutrality (12) nin (1) nyelvtan (1) odf (1) office software (1) olaszorszag (1) online ujsagiras (2) openness (2) openoffice.org (3) opensocial (2) open access (1) open source (21) origo (8) os (1) osi (1) outsourcing (1) oxml (1) p2p (6) pagerank (1) pc szereles (1) phd (1) piac (8) politika (29) privacy (11) ps4 (1) rant (70) reklam (3) ria (2) riaa (12) rpg (2) rpg.hu (1) rss (5) saas (2) sajto (1) serveros (1) silverlight (1) smo (2) software (1) sony (4) spam (8) spectrum auction (1) steam (3) sun (4) superego (1) szabadalom (4) szabvany (5) szerzoi jog (38) szjt (3) szoftverfejlesztes (3) szoftverszabadalom (6) szoftverteszteles (2) szolasszabadsag (5) techcrunch (1) telekommunikacio (10) terminartors (1) tippek; (1) toshiba (1) total war (1) trükkök; (1) tudaselmelet (3) twitter (4) ubuntu (2) ugyfelkapu (2) uncov (1) upc (1) usa (15) uspto (2) vedjegy (2) verizon (3) verseny (9) virtualis haboru (1) virtualizacio (1) vista (3) vodafone (2) voip (1) wardriving (1) warez (1) web2.0 (27) webos (2) welcome to hungary (30) wifi (6) wiki (1) wikileaks (1) wikipedia (4) wimax (1) windows (9) windows; (1) winer (5) xml (2) xp (3) yahoo (1) youtube (3) zene (5)

Friss topikok

  • Szedlák Ádám: Plusz kérdés: képes lesz-e a Sony a kínált funkciókat az egész világon bemutatni és üzemben tartan... (2013.03.01. 14:25) PS4
  • lipot: Olvasgattam a korábbi posztokat, belinkelt törvényeket és lehet, hogy egyértelmű, azért mégis szer... (2011.01.20. 10:28) Bejelentésköteles a webbolt működtetése, hogy is van ez?
  • Boca: Lehet h így van, de ezek hatása egyelőre nem látszik, mert a user kezében lévő technológiákkal kön... (2010.12.29. 06:09) A WikiLeaks internetszabályozási ötletelést vált ki
  • Caracalla: Konrád, nem vitatva amit írsz, kiadói oldalról az nem mentség, ha azt hozzák fel, hogy nem értenek... (2010.10.09. 19:05) A könnyűlovasság károgása
  • emzperx: Már az iwivvel is ez volt az egyik fő probléma úgyhogy ez spanyolviasz. Megyek is a subbára balfék... (2010.05.17. 01:53) Életek a Facebook

2007.11.15. 09:11 Caracalla

A szellemi javakról

Címkék: internet jog innovacio digitalis vilag intellectual property kozjoszag

Úgy tűnik, nem árthat egy kicsit alaposabban körüljárni ezt a kérdést a szellemi jószágokról. Valahogy mintha nem lenne nyilvánvaló mindenki számára ez a dolog. Másfelől biztos nem segített a tegnapi írásom - hiába, ilyen az ha az embernek kapkodik kicsit.

Megj: Egyfelől nem állok semmiféle közvetlen érdekeltségűként kapcsolatban a témával. Másfelől eléggé középutasnak tartom az álláspontomat, és nem támogatom sem a szellemi javak védelmének eltörlését, sem pedig a szellemi jószágok védelmének kiterjesztését. Bizonyos esetekben a csökkentését tartom célravezetőnek, más esetekben az átalakítását.

1. A szellemi javak nem állhatnak tulajdonjog alatt jelenleg. Ez igazából a jelenleg (tudtommal) a világon mindenütt hatályos szabályozás. Természetesen elméletileg ezt meg lehetne változtatni - kivéve az Egyesült Államok mai rendszerében, ahol a módosíthatatlan alkotmány miatt időben korlátosaknak kell lenniük a szellemi jószágokat védő törvényeknek.

2. A szellemi javak alapvető természetükben különböznek a fizikai jószágoktól. A szellemi javak valamilyen fizikai közvetítőn - hordozón - jelennek meg. Amíg ehhez erősen kötve vannak, vagy a hordozó drága, az hasonlóvá teszi őket a fizikai jószágokhoz. A fizikai jószágok esetén van egy olyan probléma, hogy egyszerre csak egy ember birtokolhatja, használhatja őket zavartalanul. És valamilyen módon meg kell oldani, hogy egyfelől kizárjunk a használatból valaki javára másokat, mivel úgy sem tudnák egyszerre egyidőben funkcionálisan többen használni az adott dolgot, másfelől némileg - a közösség érdekében - korlátozzuk egyes dolgok használatát. Például nem tarthat akárki sugárzó anyagokat a sufniban. Tehát a tulajdonjog sem korlátlan.

3. Azonban észre kell, hogy vegyük, hogy itt voltaképpen egy szabályozástechnikai kérdésről van szó. Vagyis mindkét megoldás egyformán lehetséges, nincs kizárva elméletileg semmilyen szabály meghozatala. Lehetséges lenne tulajdonjogot írni a szerzői jogi törvénybe (például)? Igen, mint ahogy lehetséges más megoldást is választani. A mellett kívánok érvelni a továbbiakban, hogy a más megoldás előnyösebb.

4. Mi a szabályozás célja? Ez voltaképpen az egész alapja, és erre kell valamiféle választ találni. Én úgy érzem - és erre próbáltam rámutatni, kicsit talán elkapkodva a dolgot, hogy Tallián Miklós elmulasztotta feltenni ezt az alapvető nulladik kérdést, és végiggondolni a következményeket.

5. Kezdeti lépésként szögezzük le, hogy az emberi jogok közé nem tartozik a szellemi tulajdonhoz való jog, mint ahogy ez egyes kommentekben felmerült. A jelenlegi alapjogi dokumentumok - Alkotmány, emberi jogi egyezmények - nem tartalmazzák a szellemi tulajdonhoz való jogot, mint ahogy a más emberek tulajdonlásához való jogot sem (sőt, a rabszolgaságot általában tiltják).

5.5. Eléggé jelentős a különbség a fizikai és a szellemi javak között. Az egyik megsemmisül: majdnem minden fizikai dologra igaz, hogy tönkremegy, amelyet használunk. A másik elméletileg örökkévaló. Az egyik egy adott formában létező, a másik egyszerre akárhány példányban megjelenhet.

6. Megpróbálkoznék egy másfajta érveléssel: tegyük fel, hogy teljesül a neoliberálisok egyik legfőbb vágya, és sikerül szellemi tulajdonjogot alkotniuk. Igazi tulajdonjogot, minden szellemi termékre végtelen időkre.

7. Első probléma: amennyiben a tulajdonunk belekerül egy másik ember fejébe, mit csinálhatunk: egyfelől hogyan bizonyítjuk, másfelől hogyan érvényesítjük az igényt? Nincs más hátra, a hordozóra tulajdonjogot kell keletkeztetnünk, vagy nagyon meg kell szorítanunk a szellemi tulajdonjogot. Bizonyítástechnikailag sajnos egyelőre csak a fizikai valóságban manifesztálódó jelekre hagyatkozhatunk, de előbb-utóbb mindenki elszólja vagy eldúdolja magát.

8. Amennyiben nagyon-nagyon vigyázunk, hogy ne vétsünk, előbb-utóbb akkor is elfogynak a szavak. A szellemi jószágok ugyanis nem semmisülnek meg, amíg egyetlen példányuk is fennmarad. Ezt eléggé nehéz megérteni, jöjjön egy példa: az "az" szó addig létezik, amíg egyetlen ember is tudatában van akár névelőként, akár mutató névmásként, vagy létezik egy leírt példány, stb. Voltaképpen a tudomány és a kultúra nagyobb építőkövei esetén is hasonló a helyzet. Például az ötletek terén. Vagy a gyógyszer hatóanyagok terén. Vagy a szoftverszabadalmak terén. És pédául nem lehetne a név (védjegy) tulajdonosának engedélye nélkül leírni azt, tehát korlátozná a kritikát, a szólásszabadságot - ami alapvető emberi szabadságjog.

9. A szoftverszabadalmak remek példa, hogy a túlzott védelem hogyan okozhat gondokat. Van például egy technológia, ami szabadalmi védettséget kap, de a 20 évnél sokkal korábban (pl. 5 év alatt) elavul. Namármost egy rá épülő ötlet felhasználja az eredetit, és amennyiben ez tulajdonjog alatt állna, akkor bizony kellene az eredeti ötlet gazdájának az engedélye, mint ahogy más földjére sem építkezhetünk. Az a szabadalom specialitása, hogy a rá épülő találmányokat engedi újra szabadalmaztatni (amennyiben kielégíti a feltételeket). Ugyanakkor a szoftverszabadalmak lényegében ötleteket - funkciókat - védenek, amelyek esetében nem lehetséges ezek szükséges mértékű meghaladása (nem lehetséges például tudományosan lényeges újdonságot produkálni a zeneszámok ABC sorrendbe rendezésében), ezért jó ízelítő a szellemi tulajdonjogból. Az egyetlen jó hír, hogy lejárnak ezek a szabadalmak.

10. Talán vonzónak tűnik a szellemi tulajdonjog annak a generációnak, ami bevezeti, mert ők elfoglalhatják az eddigi szűz földeket, de néhány generáció múltán elfogynának az üres területek, és ez a jövőbeni kultúrát kasztrálná. Lessig: 'Szabad Kultúra' c. művében nem a CC programbontása a legfontosabb kérdés, hanem ahogy leírja a vitathatatlan tényt, hogy a kultúrális művek (is) egymásra épülnek, és a tudományos művek is - Newton is óriások vállán állt.

Remélem, hogy egyértelművé vált az ötlet abszurditása mostanra. Elképzelhetőnek tartom, hogy a szerző voltaképpen a szellemi javak feletti mostani rendelkezési jogokról akart inkább beszélni, ennek kiterjesztéséről és érvényesítéséről, ami szintén egy érdekes kérdés. De a szellemi javak tulajdonjoga egy borzalmas ötlet.

Végezetül egy záró gondolat: úgy hiszem, hogy a fenti - jelentős részben filozófiai - kérdésre azért nem alkalmazhatóak a korábbi elméletek és válaszok, mert a kérdés új. Az hozta létre, hogy alapvetően nevetséges összeget igényel a legtöbb szellemi jószágnak a fizikai megjelenítése, míg korábbi korokban ez meghaladta az "előállítás költségét", vagyis mára véglegesen felborult a korábbi arány a hordozó és a tartalom között. Volt könyvnyomtatás, fejlődő technológiák, de most van valami nagyon új. Ami lehetővé teszi a szellemi javak számára korábban elképzelhetetlen függetlenséget, elválást a hordozótól, másfelől a hordozó újrafelhasználását.  Igen, az Internet.

És egy záró bónusz felvetés: semmi értelme olyan szabályt hozni, amit azután majd nem lehet végrehajtani.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://caracallablog.blog.hu/api/trackback/id/tr92229651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Aikon 2007.11.15. 22:32:02

Gratulálok, remek írás lett, ugyanakkor egy kicsit olyan érzésem volt, hogy összemosod a szerzői jogokat és a szabadalmakat.

Az utolsó bekezdéshez fűznék még hozzá egy apróságot. A szerzői jogokat, illetve tipikusan azért hozták létre, hogy a kreativitást és innovációt meg lehessen védeni az olyan támadóktók, akiknek gyakorlatilag korlátlan lehetőségeik vannak lemásolni és sokszorosítani azokat, ezzel ellehetetlenítve az eredeti alkotót, ezzel segítve az innovációt. Mára azonban ezek fő eszközei lettek olyan oligarchiáknak, melyeknek a status quo fenntartása az érdekük, és nem engednek be új szereplőket a piacra, ezzel az innováció ellenségeivé válva.

A szoftverszabadalommal meg nem az a fő baj, hogy van (már ahol), hanem hogy nem 3 vagy 5 éves az oltalmi időszak.

Amúgy jó, hogy megemlítetted a Lessig könyvet, holnap ki is veszem könyvárból :)

Aikon 2007.11.15. 22:34:45

...A szerzői jogokat, illetve tipikusan a _szabadalmakat_ azért hozták létre, hogy...

mea culpa, nem tudom, hogy maradt ki. este van.

annácska 2007.11.16. 06:09:15

A post valóban remekül leírja a különbséget a fizikai és szellemi javak között. Két megjegyzés:

1. Az, hogy emberi jogi egyezmények nem tartalmazzák a szellemi tulajdont, nem azt jelenti, hogy az nem létezhet alapjogként. A rabszolgatartás az a példa amikor valami nincs benne az egyezményben és nem is jog. De más esetben lehet kiterjesztően értelmezni, pl. nincs benne ezekben a civil szervezetek szólásszabadsága, vagy a cégek privacy jogai de ezek mégis léteznek - azaz a különböző jogrendszerekben és pl. az Európai Emberi Jogi Bíróság esetjogában megjelennek. De azt elismerem hogy nem vagyok up-to-date az ECHR intellectual property esetjogában.

2. Tudom hogy erről lehet vitatkozni, de szerintem a szellemi tulajdon akkor is létezik, csak az erre alapítható tulajdonjog más jellegű,mint a fizikai tulajdonjog. Éppen az általad leírt különbözőségek miatt valóban nem lehet a fizikai javakon fennálló tulajdonjogot a szellemi javakra egy az egyben alkalmazni. Erről szólnak az előző postodra írt kommentjeim, amikor még nem olvastam ezt amit most írtál.


2. Az

Caracalla 2007.11.16. 08:38:48

@Aikon: csak a jelen esetben fordulhat ez elő, tényleg érdemes lenne alapvetően soha nem kezelni együtt a különböző CÉLÚ és MÓDSZERŰ jogokat, de ez most egyszerűbb volt. Egyébként alapvetően én egy olyan sui generis szoftvervédelmet tudnék elképzelni, ami rövidebb ideig tart, és egyaránt védi a kódot és az ötletet.

@annácska: 1. a rabszolgatartás benne van a nemzetközi szerződésekben, mégpedig a tiltott dolgok között. A civil szerrvezetek szólásszabadsága pedig leginkább is a szólásszabadság és az egyesülési szabadság találkozásának az eredménye. A cégek privacy-jához csak ötletem van: szerintem itt is a cég mögött állók jogait védik inkább, meg a gazdasági célú egyesülési szabadságot, de lehet, hogy nem.

2. A 'szellemi tulajdon' kifejezéssel alapvetően az a bajom, hogy éppen ugyanazt a rendkívül problémás összehasonlítást alkalmazza, mint amikor egy szerzői művet hasonlítunk egy autóhoz. És igazából a fenti post ennek az összehasonlíthatatlansága mellett próbál érveket találni. És mivel van egy kialakult fogalom (tulajdonjog), ebből építkezik a 'szellemi tulajdon' tartalma-elmélete is. És amennyire én látom, leginkább is faltörő kosként használják a szellemi jogvédelem korlátainak lebontásához.
süti beállítások módosítása