Gary McKinnon esete több szempontból is speciális.

McKinnon alapvetően a következőt tette: a Pentagon több szuperbiztonságos számítógépét is feltörte, mégpedig egy dial-up modemen keresztül bruteforceolva, ahol földönkívüliek után kutatott, plusz üzeneteket hagyott, nagyjából a 'Your security is crap' témakörben - valamint egy esetben az amerikai külpolitkát kormányszponzorálta terrorizmusnak nevezte - 2001-2002 folyamán, amivel a Pentagon szerint közelebbről meg nem határozott módon mintegy 700000 dollár kárt okozott. Az Egysült Államok azonban, ez az egyre ilyesztőbb szokásokat felvevő, emberi jogokat egyre többször sutba dobó demokráciának látszó ország azonban sikeresen felderítette McKinnon IP-címét, tekintve hogy egyik alkalommal elmulasztotta álcázni. Ezek alapján a britek Hi-tech bűnüldöző egysége letartóztatta, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték.

A furcsaságok ott kezdődtek, hogy Nagy-Britannia nem kíván eljárást indítani ellene, ezért megnyílt a kiadatása előtt az út. Az Egyesült Államok ügyészei első körben másfél-két év letöltendő szabadságvesztést ajánlottak alkuként, amelyből állítólag csak fél évet kellene az Egyesült Államokban letöltenie. Ő ezt nem fogadta el, hanem megtámadta a kiadatási végzést, amelyet a múlt héten a legutolsó fórumon - az Európai Emberi Jogok Bíróságán is elvesztett.

Természetesen ezzel az alku is elsúszott, állítólag az amerikai ügyészek már utaltak rá, hogy szívesen látnák, ha nagyon komoly büntetést kapna ('would like to see him fry'), amely végső soron akár 45 év idegen földön letöltendő szabadságvesztést is jelenthet - nagyjából game over, már ami az ember életét jelenti.

Ami igazából érdekes, hogy a net előtt nem igazán lehetett olyan, hogy az otthonodból kimozdulva máshol kövess el bűncselekményt. Igazából azt nem is nagyon értem - hiszen például nekem magyarként a magyar törvényeket kell betartanom, ha valamit elkövetek, akkor azok alapján kell felelnem, azaz az Egyesült Államoknak elméletileg nincsen extraterritoriális hatása - hogy hogyan történhetett ez meg, de úgy tűnik, hogy a joghatóságot ebben az esetben megalapozza az, hogy az érintett szervezetek az Egyesült Államok kormányszervei. Nem brit bíró elé fog állni tehát McKinnon, és valószínűleg nem is brit törvények alapján döntenek - nem túlzás - az életéről, hanem egy idegen, általa rá elméletileg nem kötelező jog alapján.

Most egyébként még mintegy utolsó próbálkozásként Asperger-szindrómára hivatkozva a belügyminisztert a kiadatás megakadályozására és az ügy angol bíróság elé utalására kéri.

Remekül mutatja továbbá az angolszász demokráciák állapotát, hogy az egyik állam a saját állampolgárait mindenfajta gátlás nélkül odadobja a másiknak, ha az kéri, míg ebben a másik országban igazából a külföldiekkel előfordul, hogy eltűnnek, esetleg olyan beadványra kell válaszolniuk, amelyet meg sem ismerhetnek, és a kormányzat szabadon lehallgathatja, mindenfajta indok nélkül úgymond nemzetbiztonsági érdekből polgárainak a beszélgetéseit, emailjeit, bármit.

Franklin zavaró történelmi lábjegyzet már most is, Orwell meg Kasszandrává válik még a végén.

btw. a Wired Threal Levelje másképp látja az esetet.