Magyar jogászi szemmel több szempontból is érdekes lehet a Pirate Bay ügy. Most, hogy lefutott az első kör, talán érdemes elővenni az eljárás néhány részletét.
Egyrészt a Pirate Bay (PB) üzemeltetőit nem szerzői jogok megsértéséért, hanem kb. a szerzői jogok megsértésének elősegítéséért ítélték el (vagyis körülbelül a magyar részességhez hasonló, de önállóan is büntethető tényállás alapján, súlyos büncselekmények esetén hellyel-közzel itthon is előfordulnak olyan közreműködői, segítői tényállások, amelyek önállóan is büntethetőek, de szerzői jogok megsértése esetén nem. Ebből kifolyólag aztán itthon elsőként a szerzői jogsértéseket kellene bizonyítani, ami úgy tűnik, Svédországban nem volt feltétel).
Ha erről az oldalról nézzük, a per még két szempontból mindig izgalmas. Egyrészt ez volt az első olyan ítélet (amelyről hallottam), amikor nem állt mögötte vádalku vagy az elkövetők vallomása, és nem követtek el valami direkt jogsértő cselekményt a vádlottak (pl. seedserver üzemeltetése). A másik pedig a bizonyítékok kérdése.
A bizonyítás elég speciális volt, képernyőképeket vonultattak fel torrent fileokról, ami ugyan megkérdőjelezhető (a torrent file elnevezése nem feltétlenül van kapcsolatban azzal a tartalommal, amire utal), de mondjuk a PB teljes tartalma esetén megalapozott kétség keltéséhez ez szerintem kevés. A másik a kár mértékének teljesen furcsa bizonyítása, amely a 'minden példányért fizettek volna, ha nincs a PB' kiröhögésében kulminálódott (miközben az sem tagadható, hogy bizonyos károk keletkeztek, legfeljebb ennek a mértéke nehezen megállapítható).
Szintén érdekes kérdés a szándék bizonyítása, és talán ez a legvitatottabb pontja az egész ügynek (a szándék bizonyítása a következő problémát veti fel: azt kellene bizonyítani, hogy a) tudtak a jogsértő tartalomról és b) kifejezetten kívánták, vagy legalább is elfogadták, hogy a PB üzemeltetése ezzel az eredménnyel jár). És ez az, ahol a Pb korábbi magatartása, a DMCA alapján küldött (és ezért tökéletes európai értelemben vett értesítési-eltávolítási eljárásnak nem minősülő) mailek kifigurázása kb. visszaütött: szerintem legalább az eshetőleges szándék megáll.
Azaz mindent egybevéve - függetlenül attól, hogy az ügyésznek és a bírónak is van szerzői jogi lobbista múltja - az ítélet alapvetően nem hibás. A PB pedig ott hibázott, hogy egyszerre akartak forradalmárt és ártatlan kissrácot játszani.
Így aztán elég valószínűtlen, hogy megváltoztassák az ítéletet, de persze nincs kizárva.