Megfogadtam, hogy leiratkozom az index feedjeiről, annyira sekélyessé vált, meg is tettem. Azonban néha csak-csak ránézek a címlapra, és most épp a tekkrovat cikke van topanyagban. Nem bírtam megállni, lekattintottam, epic fail.

Első lépésként összekeveri a vastag kliens - vékony kliens dilemmát (azaz hogy hol legyen inkább a számítási kapacitás), majd a letelepített szoftver - szoftver-mint-szolgáltatás kérdést. Árnyalatot is használ vagy kettőt. Van még a cikkben kihagyhatatlan iPhone, egy kis SAP, meg a T hozzáértés nélkül is vonzónak tűnő prezentációs megoldása, egy alapvetően IT kiszervezésből élő vállalkozás és mobilnet. Ja és persze Google és Facebook.

Hogy mondjam szépen: Tóth Balázs kevés a témához, mint ahogy egy cikk terjedelme is kevés hozzá. Látott-hallott pár dolgot, ez lett a vége.

De ahelyett, hogy felsorolom, hogy hol mit rontott el az újságíró, és mielőtt tippeket adnék, hogy UP-nak mit kellene tennie az egyre csökkenő ismeretekkel és egyre szűkülő látótérrel rendelkező majmaival, megpróbálom elmagyarázni a fenti fogalmakat.

A vékonykliens - vastag kliens önmagában nem sokkal több egy buzzwordnél, hiszen a terminálidőszak elmúlta után csak nagyon rövid ideig létezett egy olyan időszak (ha létezett egyáltalán), amikor nem volt valamilyen központi elem egy számítógépes infrastruktúra működésében, hanem random módra hevertek csak PC-k egy irodában. Hiszen viszonylag hamar megjelentek a fileszerverek, nyomtatószerverek, sőt: suprise, suprise: a mainframek soha nem tűntek el igazából. Egészen sok helyen volt központi infrastruktúra folyamatosan. De legalább 1994 óta vannak Windowsos serverek, a Unixosak soha nem tűntek el. Innentől kezdve már csak a mérték a kérdés. Viszont (ezt írjuk fel, később még fontos lesz!) ez az infrastrutúrabeli kérdés alapvetően azért cégen belüli, egyelőre mindenképp.

Ezzel szemben a letelepített szoftver - szoftver-mint-szolgáltatás inkább egy cégen kívüli probléma. Hiszen bármiféle magára valamit is adó cégen belüli rendszer használ egy kliens-szerver architektúrát (esetleg bizonyos üzemméret alatt nem, pl. egyéni vállalkozásnál ennek ritkábban van értelme, bár több számítógép esetén...), és cégen belül a drága jó alkalmazottnak nem tökmindegy, hogy miről jön az adat, a helyi szerverről vagy külső cégtől? A letelepített szoftver és a szoftver-mint-szolgáltatás között ugyanis a fő különbség az, hogy megveszi-e a cég a szoftvert, aztán maga üzemelteti vagy üzemeltetteti (erre még visszatérünk), és egy viszonylag erős kezdeti összeget, majd frissítésért-szupportért bizonyos pénzt fizet, vagy tényleg csak távoli eléréssel, (tipikusan) weblapként kapja meg, azaz szolgáltatásként, amiért egy nagyjából végig azonos díjat fizet?

Az SAP mint szolgáltatás a cikk egyértelmű mélypontja. Itt nem arról van szó, hogy a SAP ne maradt volna döntően on premise (azaz a cégeknél letelepített szoftver), hanem hogy nekiálltak eladni még drága bevezetést is hozzá, plusz eladásból meg nehéz már növekedni, az új feljesztések meg az ügyfelek szerint nem nagyon érik meg az árukat, nem upgrade-elnek. Talán mostanában fognak elgondolkodni egy Saas-osabb verzión és elemeken, de azért az a tétel egyelőre áll, hogy egy nagy cég nem viszi ki az adatait a felhőbe, a kisebb cégekenk szánt Business-by-Design-nal meg gyakorlatilag csak szívni lehet.

Ha arra gondolt a tollnok, hogy a SAP dinamikusan emeli a szupport árait, akkor ilyen értelemben tényleg egyre több a szolgáltatás a portfólióban.

Az IT outsourcing, vagyis kiszervezés megint más. Az egyszerűen annyi, hogy átadják az üzemeltetést egy külső cégnek, akik olcsóbb munkaerővel és méretgazdaságból fakadó előnyökkel hatékonyabban látják el a feladatot, mint a belső IT. (Elvileg persze, mert a mission critical rendszereknél nagyon rosszul jön, amikor kiderül, hogy a 9-17munkaidőn kívül vállalt szolgáltatási szint csak 90%, azaz állhat egy évben cca. 30 éjszakát..., na persze az SLA (service level agreement) minden területen számít, ami külső üzemeltetésű).

A T virtualoso mélyére nézve pedig a Microsoft logo köszön oda, nyilván nem meglepő, hogy a T nem állt neki saját eszközöket fejleszteni. Ettől persze ez még lehet jó választás 'otthontalan' vállalkozások számára, bár a havi 3k gigánkét igencsak borsos ár (Amazonnál mondjuk 15 cent (plusz fogalmanként ugyanennyi), egy feltét kell csak rá, amivel kezelik az S3 fiókot). A Telepresence rendkívül érdekes technológia, és csökkentheti az utazási költségeket, de a (videó)telefonálás mindig is szolgáltatás volt, és legalább annyira hálózat, mint eszközfüggő.

Hogy kerül a mobilnet a szövegbe? Ez ismét rejtély. Google, Facebook? Minden tekkrovatos cikkbe bele kell írni ezeket, az a policy az indexnél? "Nehezebb lesz az átállás a szövegszerkesztők, adatbázisok, és más irodai és kreatív programok esetében." - ez azért WTF-díjas.

Elmondom, hogy miről kellett volna írni: Salesforce, Microsoft Azure Cloud, Google Apps for Your Domain, Oracle (plus Sun), Netsuite, Inuit, Zoho; csak egy pár név, de mindenki nyit a cloud felé. Egyes víziókban sokkal erősebb a private cloud, azaz a nem mindenki számára nyitott felhő, amelyben például a megrendelő nagy cég a specializált beszállítóival együtt használ bizonyos rendszereket, mint az open cloud, de attól még erre gondolkodnak.

Összességében az az érzésem, hogy az index újságírója rácsodálkozott egy jelenségre, amire nem figyelt még fel, és ez tök jó, velem is gyakran előfordul. Csak én nem azért kapom a fizetésem, hogy feltaláljam az elrontott, félreértett spanyolviaszt.

De ha valaki komolyabban akar ismerkedni a témával, akkor érdemes olvasni például az Enterprise Irregularst, akik pont az Enterprise IT átalakulásról író laza blog- és személyes közösség, elég erős hátterekkel (pl. gartner-elemzői múltakkal, stb.)

És a végére az ígért tipp Uj Péternek: az újságíró nem azért újságíró, mert nyomokban összefüggően tud betüket egymás mögé írni, hanem mert uram bocsá' van egy átalános rálátása a témára, és forrásai. De legalább a wikipédiát hajlandó használni, angolul is ha kell.

Ideje lenne kirugdalni a Tumblr elől a jónépet, hogy olvassanak is egy témáról, mielőtt írnak róla. Vagy végleg kirugdalni őket, és lecserélni olcsó ribancokra. Hisz az is hozza a kattintást, s a grafikonon még jól is mutat a költségcsökkentés.