A fő gondom az, hogy a szoftverek esetében egy alapvetően civil (magánjogi) kétoldalú (relatív) helyzetből (kötelemből), azaz a megfelelő felhasználói szerződés (aka: licensszerződés) nélküli használatból fakadó követelést hajtanak be, illetve egy civil jog érvényesülését kényszerítik ki állami (közjogi) eszközökkel. Ez a helyzet a fenti viszony kriminalizálása esetén, és itt is erről van szó. Ha a szomszéd Józsi tartozik nekem 500 FT-tal, irány a bíróság, meg utána a végrehajtó, ha illegális szoftver: rendőrség, APEH, akármi. Itt kérem, megvették az államot. És a legszomorúbb, hogy még csak nem is pénzért, hanem adóbevételekre meg közérdekre (
Nem akarok pontról pontra végigmenni a megállapodáson (talán majd később, ha nem lesz jobb dolgom), de néhány dolgot azért megemlítenék. Az egyik a 3. pontban szereplő becslés, ami az illegális használatból fakadó adókiesést említi: még ha igaz is a becslés, akkor is: ez a pénz nem vész el, csak nem szoftverre költik. De adózni azért vélhetően adóznak utána, sőt, ha elisszák, akkor még többet is. Kíváncsi leszek az Art. IV/5. szerinti technikai segítség adására is az adótitok megvédése mellett, az ellenőrzések során.
A dolognak mondjuk nagyobb a füstje, mint a lángja. Cégeknél eddig is veszélyesebb volt illegális szoftvert használni, sok minden nem változik. Maga az eljárás felháborító: ha nincs a BSA örömködő sajtóközleménye, akkor ki tudja, mikor derült volna ki.
A szoftverek egyébként is problémás szerzői jogi védelmét meg kényszerítsük csak ki központi forrásokból, szegény BSA tagok ugysem tudnák kifizetni a polgári perrendtartási illetékeket. Ja, meg nem "törhetnének be" jogtisztán. Az lenne ám csak a demokratikus jogállam alkonya.