Caracalla blogja

Internet, jog, játék

Kontakt és egyéb infók

CC ígéret

Creative Commons Licenc

Címkék

7; (1) acta (1) adatvedelem (9) adobe (1) agile (2) ai (2) ajanlo (4) allami szfera (10) álláskeresés (1) állás keresés (1) amazon (2) amd (1) apollo (1) apple (5) artisjus (4) at&t (1) atom (1) biztonsag (5) blackbox (1) blog (26) blogter (3) bsa (4) budapest (5) bug (2) bullshit (2) buntetojog (7) censorware (7) chrome (1) cikkek (1) cisco (2) cloud computing (1) complex (1) copyright (44) creative commons (1) cyberspace (2) cybersquatting (3) cybook (1) datacenter (1) dea (1) digg (2) digitalis jog (1) digitalis utonallas (27) digitalis vilag (33) dmca (3) drm (21) ebédidő (1) ebook (4) ecj (1) ego (29) elektronikus alairas (1) életem (1) életem nem mindennapjai (1) életképek (1) élmények (1) email (3) empire tw (2) én (1) énblog (2) ensz (3) epub (2) étkezés (1) eu (19) eu self (1) e archiving (1) e kereskedelem (3) facebook (5) fantasy (1) fcc (4) fec (1) feed (14) feedburner (4) felsooktatas (5) filecsere (32) franciaorszag (3) frekvenciagazdalkodas (1) fud (5) gaming (1) gmail (2) goldenblog (3) google (13) google reader (3) gpl (1) grammar nazi (1) gyermekpornografia (1) hackers not dead (1) hadopi (2) hardware (4) harvard (1) hoax (1) hoi3 (1) hr (1) humor (8) hvg (8) hvg.hu (1) i2010 (1) ibm (2) identity (4) identity system (3) index (22) innovacio (18) intel (2) intellectual property (20) internet (107) internethungary (1) iptv (1) iso (1) isp (2) iwiw (4) jatekszoftver (10) java (1) jog (109) jogdij (3) jogelmelet (1) jogiforum (3) jogtar (3) kalozkodas (14) kina (1) kína (3) kinai nepkoztarsasag (1) konferecia (1) konyv (1) kozigazgatas (6) kozjoszag (2) kozos jogkezeles (5) kreativitas (1) kritika (4) kultura (3) lcd (1) leírások; (1) lessig (3) link (1) linux (12) lol (11) magas tudomany (1) marketing (10) media (32) microsoft (23) microsoft; (1) miner (1) mobilvilag (4) mobipocket (2) mp3 (6) mpaa (1) msi wind (1) mszh (2) mti (1) muveszet (1) myspace (2) nagy britannia (1) nemzetkozi jog (1) nepszabadsag (1) netscape (1) netvibes (1) net filtering (3) net neutrality (12) nin (1) nyelvtan (1) odf (1) office software (1) olaszorszag (1) online ujsagiras (2) openness (2) openoffice.org (3) opensocial (2) open access (1) open source (21) origo (8) os (1) osi (1) outsourcing (1) oxml (1) p2p (6) pagerank (1) pc szereles (1) phd (1) piac (8) politika (29) privacy (11) ps4 (1) rant (70) reklam (3) ria (2) riaa (12) rpg (2) rpg.hu (1) rss (5) saas (2) sajto (1) serveros (1) silverlight (1) smo (2) software (1) sony (4) spam (8) spectrum auction (1) steam (3) sun (4) superego (1) szabadalom (4) szabvany (5) szerzoi jog (38) szjt (3) szoftverfejlesztes (3) szoftverszabadalom (6) szoftverteszteles (2) szolasszabadsag (5) techcrunch (1) telekommunikacio (10) terminartors (1) tippek; (1) toshiba (1) total war (1) trükkök; (1) tudaselmelet (3) twitter (4) ubuntu (2) ugyfelkapu (2) uncov (1) upc (1) usa (15) uspto (2) vedjegy (2) verizon (3) verseny (9) virtualis haboru (1) virtualizacio (1) vista (3) vodafone (2) voip (1) wardriving (1) warez (1) web2.0 (27) webos (2) welcome to hungary (30) wifi (6) wiki (1) wikileaks (1) wikipedia (4) wimax (1) windows (9) windows; (1) winer (5) xml (2) xp (3) yahoo (1) youtube (3) zene (5)

Friss topikok

  • Szedlák Ádám: Plusz kérdés: képes lesz-e a Sony a kínált funkciókat az egész világon bemutatni és üzemben tartan... (2013.03.01. 14:25) PS4
  • lipot: Olvasgattam a korábbi posztokat, belinkelt törvényeket és lehet, hogy egyértelmű, azért mégis szer... (2011.01.20. 10:28) Bejelentésköteles a webbolt működtetése, hogy is van ez?
  • Boca: Lehet h így van, de ezek hatása egyelőre nem látszik, mert a user kezében lévő technológiákkal kön... (2010.12.29. 06:09) A WikiLeaks internetszabályozási ötletelést vált ki
  • Caracalla: Konrád, nem vitatva amit írsz, kiadói oldalról az nem mentség, ha azt hozzák fel, hogy nem értenek... (2010.10.09. 19:05) A könnyűlovasság károgása
  • emzperx: Már az iwivvel is ez volt az egyik fő probléma úgyhogy ez spanyolviasz. Megyek is a subbára balfék... (2010.05.17. 01:53) Életek a Facebook

2008.10.21. 16:20 Caracalla

A parlament előtt a szerzői jogi törvény módosítása

Címkék: jog kultura szerzoi jog digitalis vilag welcome to hungary intellectual property kozos jogkezeles

és nem tudom megállni, hogy ne fűzzek hozzá egy pár egyéni meglátást.

Na, a korábban már megírt módosítás a parlament elé került. Egy mondatban megfogalmazva: minden rossz lett, ami az eredeti tervezetben jó volt, és a hibáiból semmit sem sikerült javítani.

A T/6374 sz. javaslat, amely a szerzői jogi törvény módosításáról szól, az Országgyűlés honlapján is elérhető (közvetlen link: pdf), rendkívül fájdalmas ugyanakkor a kezelése, tekintettel az OGY honlap borzalmasságára. Jelenleg részletes vitára vár, vagyis a módosító inditványok megtárgyalására, amelyből 31 db. van, de alapvetően nem változtatnának rajta.

Ím itt elolvasható a teljes szövege a javaslatnak.

Első pillantásra látszik, hogy hiányzik az előző javaslat legpozitívabb eleme, a jogok átruházhatósága, amely a következőképpen szólt volna:

„A jogszerző által megszerzett vagyoni jogokkal – külön jogszabály szerint – rendelkezni lehet, azok átruházhatók, illetve átszállhatnak.”

Ez sokat javított volna a helyzeten, mert a fizikai hordozójú dolgokhoz hasonlóan átruházhatóvá tehették volna a digitális formát is. Na persze ez nem lett volna túl komaptibilis az egyébként is működésképtelen DRM-ekkel, szóval mennie kellett. Gyakorlatilag a licenc- és a műpéldány- felfogás felhasználó számára legrosszabb összeházasítását látjuk itt.

Új elem a fénymásolós vagy hasonló többszörözés utáni jogdíjak kategóriabővítése, de ez mondjuk apróbb technikai módosítás. (Igazából itt csak könyvrészletekről lehet szó, mert teljes könyv nem fénymásolható magáncélú másolásként).

A haszonkölcsönbe adás ugyanaz maradt, mint a javaslatban volt, a haszonkölcsönbe adás egyértelműen fizetős lesz (a 'pénzért kölcsönzés, vagy bérbe adás'), megmaradt az a szép elem is, hogy ha a szerző engedélyezné is az igyenes haszonkölcsönzést, nem teheti ezt meg, konkrétan a jogkezelő beszedi a jogdíjat, levonja a költségeit, majd a maradékot osztja fel, vagyis: a szerzőnek kötelező finanszíroznia a jogkezelők működését, ha tetszik, ha nem.

A 23/A. § is maradt, könyvtári kölcsönzés ugyancsak jogdíjas lesz, utólagos lemondás, mint fent, közös jogkezelés. Ha kevés zsé folyik be, a jogkezelő elmulathatja az összeset ('kulturális célra kell fordítania').

A 34. § (2) bekezdése kicsit bővül, az iskolai nevelés, oktatás, tudományos kutatás, etc. céljára, ha az nem üzletszerű, nemcsak az irodalmi és a zenei művek lesznek felhasználhatóak, hanem képzőművészeti, iparművészeti, etc. alkotások is, ami láthatóan hiányzik: film, szoftver. Érdekes kérdés az is, hogy ezzel persze az összes felnőttképzés is ki van zárva, mert azok üzletszerűek.

A 35. § (4) bek. viszont izgi - szintén szerepel az eredeti javaslatban - mert felveszi az archiválás lehetőségét. Már csak meg kellene győzni egy könyvtárt, hogy kezdje meg az örgecskedő szoftverek archiválását (Kelt!).

Ugyanakkor jön a 35. § (8) bekezdés: ami kimondja, hogy a (magáncélú, illetve a könyvtári és iskolai) másolás nem szabad felhasználás (azaz ingyenes és jogszerű), ha az illető tudja, vagy 'az adott helyzetben általában elvárható gondosság' mellett tudnia kéne, hogy a másolás nem jogszerűen létrejött vagy nyilvánossághoz közvetített példányról történik. Ezzel gyakorlatilag az 'elkövető' tudattartamát kellene vizsgálnia a bíróságnak majd, vicces lesz.

Cserébe viszont van egy szép kövér lyuk, amit a digitálisan analfabéta jogalkotó nem vett észre. A 35. § (6) bekezdése szerint az időleges többszörözés jogszerű, ráadástól a forrástól függetlenül, a másolat meg már erről fog készülni. Ez tök vicces egyébként, mert minden neten közvetített cucc egy csomószor 'másolódik', pl. a routerekben, switchekben, proxykban, stb., szóval az elkészített másolat már jogszerű példányról fog származni. (És akkor gyorsan leszögezném, hogy ez inkább egy tragikomikus kis eleme a szabályozásnak, azért az életemet nem bíznám rá).

Utána az új javaslat gyorsan leszögezi, hogy a szabad felhasználások nem érintik a közös jogkezelést, azaz a jogdíjak járnak.

Ezután jön az árva művekre vonatkozó szabályozás, amely némileg enyhítheti az eltűnt jogosultak által okozott problémát. Ugyanakkor az üzleti tevékenységhez felhasznált alkotások után letéti díjat szed a Magyar Szabadalmi (btw ezt ideje lenne Szellemitulajdonjogvédelmire módosítani) Hivatal, amit vagy az előkerülő szerző, vagy a közös jogkezelő vagy a Nemzeti Kulturális Alap kap meg. Nem könnyű megtalálni a szerzőt? Adjuk a zsét az államnak, ill. a félállami jogkezelőknek. Logikusan az következik, hogy az állam az elhagyatott magántulajdont kezdi el bérbe adni, ill, eladni.

A közös jogkezelők nyilvántartása is átkerül a kulturális minisztertől az MSZH-hoz, ahogy az egész jogkezelős téma: felügyeletük, díjszabásuk kiadásának jóváhagyása - igen, megmarad a miniszteri jóváhagyás, a félállami jelleg - , nyilvántartásba vételi eljárás, etc. Cserébe az 1, irodalmi alkotások és a zenei művek 2, egyéb alkotóművészi alkotások, 3, filmalkotások 4, előadóművészi alkotások, 5, hangfelvételek, 6, filmelőállítói teljesítmények területén egy-egy jogkezelő vehető csak nyilvántartásba. Azaz lényegében megmaradt az Artisjus, a Filmjus, a Mahasz, etc. monopóliuma. Mellékszál, de az 1. pont alapján úgy tűnik, az Artisjus újra felvállalja az irodalmi művek közös jogkezelését, amelyet a pénzhiány miatt adott le, persze most megjelenik a területen újra némi zseton.

A jelentős felhasználók és a felhasználói érdekképviseletek körét kizárólag az általuk fizetett jogdíj határozza meg.

Végeredményben elmondható, hogy a fenti javaslattal a kulturális megközelítés utolsó nyomát is sikerül száműzni a szerzői jogból. Hazánkat is elérte az Egyesült Államokból indult és az ipari lobbikhoz köthető felfogás, amely szerint egy mű értéke kizárólag attól függ, hogy mennyi pénzt lehet belőle kihozni.

Csakhogy van egy nagyon nagy különbség. Amerikában a szerző eldöntheti, hogy ő esetleg ingyenesen közzé akarja tenni a művét, megpróbál megélni a kapcsolódó szolgáltatásokból, esetleg nem is akar pénzügyi eredményt realizálni, vagy marad a hagyományos rendszerben és elszegődik a kiadókhoz.Az Egyesült Államok szabályozása alapvetően lehetővé teszi, hogy egy szerző rendelkezzen a műveiről. A magyar szabályozás azonban ehelyett számos területen azt teszi lehetővé, hogy az Artisjus (Filmjus, etc.) rendelkezzen a szerzők műveiről. Az Egyesült Államok - kicsit megtartva a régi logikáját a copyrightnak - azt mondja, hogy szabályozást a jelentős gazdasági tevékenységek igényelnek, és azokat gazdasági tevékenységként szabályozza. A magyar szabályozás ellenben a kulturális tevékenységeket szabályozza, ámde mostanára a szabályozások teljesen a gazdasági tevékenység logikáját követi, azaz minden nagyon jól működik, amíg a tipikus, pénzért könyvet író, zenét szerző, előadó alkotóról, a tipikus, CD-t árusító kiadóról van szó, de teljesen alkalmatlan az adott esetben az atipikus, gazdasági tevékenység helyett másféle hasznosításról, esetleg gazdasági vonalat nélkülöző tevékenység rendezésére. Az Egyesült Államokban megvalósítható alternatíva egy Creative Commons licenc, vagy egy GNU FDL, LGPL, hazánkban nem.

Emellett nem csökken ezzel az a globális probléma sem, hogy a technológiai realitás valamint a valóságos eljárás illetve a jogi szabályok között egyre nagyobb szakadék tátong. Még azt a játékteret sem használjuk ki, amit a nemzetközi és EU-s szabályok meghagytak. A jogszabályi környezet nem serkenti arra a kiadókat, hogy használható formában tegyenek online megvehetővé zenét, filmet, könyvet. Elmulasztja azt is, hogy egy mesterséges, jog teremtette monopóliumnál kiegyensúlyozza a két oldal érdeket.

Ha a jogszerűségen belül gondolkodunk, akkor a könyv és a CD jobb alternatíva a DRM-es pdf-nél és mp3-nál.

A kérdés az kellene, hogy legyen, hogyan jut az alkotó pénzhez, nem az, hogy miből él az Artisjus és a Mahasz, a jogászok, az MSZH és a többi érintett.

A javaslatnak nem sikerül rendeznie a műpéldány fogalmának digitális térben való alkalmazhatatlanságát sem. Tök mindegy, hogy egy művet hány példányban tárolsz a merevlemezeden, esetleg egy zárt ftp-s backupon, stb., a hangsúlynak a felhasználási jogon (a licencen) kellene, hogy legyen, amely mellett igazából mindegy, hogy milyen forrásból szerzed be.

Másrészt meg újabb tevékenységek jogellenessé nyilvánítása és kriminalizálása nem fog segíteni a már most is meglévő, nem nyomozott, megítélt cselekmények visszaszorításában. Ettől csökkenni fog az illegális, de hétköznapi p2p-használat? Az illegális sms-warez? Az illegális, fileok emailben való átküldözgetése? Ugyan.

Csókolom, milyen információs társadalmat akarunk építeni drága optikai lemezekből és papírból, meg korlátozottan felhasználható, a jogosult által bármikor visszavonható engedélyektől függő digitális javakból?

P.S. soha többet nem írok jót az Artisjusról és társairól, ezek a félállami szervezetek megértek a pusztulásra. Az RIAA legalább nem b*szogatja a nem hozzájuk tartozó alkotókat. Remélhetőleg az EU bedarálja őket jól. Az a cég, amely nem képes egy aktuális, naprakész adatbázis vezetésére a díjról lemondó szerzőkről, meg nem képes kezelni, hogy egy szerző milyen művek tekintetében milyen felhasználási módokat vitt ki a közös jogkezelésből, már a 20. századbaban is gáz lett volna (erre szoktak ugyanis hivatkozni).

P.S.2. mielőtt még bedőlnénk az archiválási dolognak, látni kell, hogy az összes magyar project eddig a szerzői jogi aggályokon bukott be. Ez nem fog most sem változni, a szerző halálát követő 75 év lejáratával majd ezek szabadon felhasználhatóak lesznek. Rendkívül reális megközelítés ez, nem vitás. Unokáink se fogják látni.

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://caracallablog.blog.hu/api/trackback/id/tr17724507

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kergezerge · http://kergezerge.blog.hu 2008.10.21. 18:40:34

"A magyar szabályozás azonban ehelyett számos területen azt teszi lehetővé, hogy az Artisjus (Filmjus, etc.) rendelkezzen a szerzők műveiről."
Bocs, nem értek a jogászathoz, de ha a szerző nem rendelkezhetik a saját művéről, ami mégiscsak a magántulajdonának számít (ha már kapitalizmus...), az nem helyből alkotmányellenes?

alapzaj 2008.10.22. 10:20:13

> Ezzel gyakorlatilag az 'elkövető' tudattartamát kellene vizsgálnia a bíróságnak majd, vicces lesz

Ezt gyorsan megoldódik szerintem, gyorsan kialakul majd egy jogalkalmazói gyakorlat, miszerint a torrentről, fizetős ftp-ről, stb. letöltésre automatice az "elvárható gondosság hiánya" lesz a hivatkozás.

Nem mintha a munka könnyebb lenne ezzel, mert most ha zene vagy film van a lefoglalt adathordozókon, egyből lehet visszaadni és csak a szoftvert küldjük szakértőztetni, ezután viszont majd lehet azon is szenvedni, hogy van-e torrent, sms warez, akármi használatára utaló nyom a gyanúsított gépén, a szolgáltatónál, akárhol.

mariska123 2008.10.22. 10:36:13

Mi számit majd gondatlan alakzatnak ?
Ez lesz az bűncselekmény, aminek elvileg létezik gondatlan megvalósulása, csak gyakorlatilag nincs .
Ugyanis amikor megveszed a számítógépet, már akkor tudatában vagy annak , hogy akár meg is sértheted vele az Szjt.-t .

Caracalla 2008.10.22. 10:43:55

@mariska123: a Btk 329/A. §-ának (a szerzői és szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése) nincsen gondatlan alakzata.

@alapzaj: meglátjuk. Mondjuk az sms-warezt tényleg elég könnyű lesz leleplezni (a szolgáltatónál megvan, hogy fizettél X Ft-ot a telefonszámládon), csak ugye az a baj, hogy a torrent, ftp, etc. is lehet jogszerű - a tartalomtól függ. Ettől még kialakulhat olyan gyakorlat, hogy a torrentet automatikusan jogsértőnek tekinti.

mariska123 2008.10.22. 10:57:17

2007 juni 1 Előtt külön büntethető volt
csak utána vették ki belőle.
Ergó lehet gondatlan

mariska123 2008.10.22. 11:02:15

Pl : Én felelek a gyermekeim ökörségeiért .
Pedig csak vettem nekik egy vasat.

mariska123 2008.10.22. 11:22:53

„(4) A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott mű
felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.”
Azt sem értem erre miért lenne szükség ?
Többet árthat mint amennyit használ .
No de írni kellet bele valami olyasmit is amit meg lehet vitatni ,
és hosszas ,fájdalmas gyötrődések árán ki lehet felejteni .
Majd hátra dőlve , ( " Megint sokat dolgoztunk " ) verni a mellünket .

mariska123 2008.10.22. 11:51:23

„A jogszerző által megszerzett vagyoni jogokkal – külön jogszabály szerint – rendelkezni lehet, azok átruházhatók, illetve átszállhatnak.”
Ez már most is igy van , ugyanis jogkimerülés lenne , ha nem igy működne !

Caracalla 2008.10.22. 13:58:02

@mariska123: a gondatlanságot kivették a törvényből. Tehát nincs benne. Egyébként a gondatlanság fogalmilag azt jelenti, hogy 1, vagy előre látta, hogy tette bűncselekményhez vezethet, de bízott benne, hogy nem lesz az vagy 2, nem látta előre, de kellő gondosság mellett látnia kellett volna.

Ettől még nem fogsz te felelni a gyermekeid tetteiért, különösen nem büntetőjogi oldalról.

Az átdolgozásnak lehet haszna, például egy könyvben szereplő forráskódpélda, vagy zene feldolgozása, kifestőkönyv, stb.

A jogkimerülés - vagy angolszász terminológiával first sale exemption - azt jelenti, hogy a már egyszer eladott műpéldányon a szerző joga megszűnik (leszámítva a máshogy szabályozott eseteket, pl. haszonkölcsönzés). Vagyis anélkül adhatod tovább a könyvet, hogy a szerzőnek részt kellene fizetned az érte kapott összegből. Na most ez digitális javak esetében már nincs így, mert ott nem azonos műpéldányt adsz tovább, hanem egy másolatot. Másfelől meg a licencszerződésben sokszor megtiltják az újraeladást, amit ez a passzus kilőtt volna (mert ugye nem lehet a szerződés a törvénnyel ellentétes).
Ez a szakasz ellenben átruházhatóvá tette volna a (fizikai hordozó nélkül vett) mp3-akat, az ebookokat vagy a számítógépes programokat.

avman 2008.10.24. 10:57:41

mivel közel és távol ez az egyetlen hely az általam ismert fórumok közül, ahol olyan is hozzászólhat, aki ért hozzá, így ha nem bánjátok, kérdeznék, remélem kapok válaszokat...
vagyon ugye a 19. §-ának (1) bekezdése helyébe opusz, meg a többi ezzel kapcsolatos. kérdésem, közös jogkezelő szervezetet innentől bárki alapíthat? mert volt róla szó, h nincs monopólium, de most valamiért nem találom ezt a részt.
ha igen, mi ennek a menete? bárki alapíthat? milyen anyagi vonzattal? vagy maradt a monopólium?
nem ütközik az alkotmányos jogokba, h egy szerzőt, vagy szerzői csoportot belekényszerít egy szervezetbe, illetve kötelezően megsarcoltatja? gyakorlatilag nem maradt meg a szellemi tulajdonnal történő önrendelkezés lehetősége?
ha valaki nem óhajt belépni közös jogkezelői szervezetbe, annak kihagyásával árulja szellemi termékét az interneten (zene, film, könyv), amolyan fizess, h letölthess alapon, akkor az gyakorlatilag szerzői jogsértést követ el? a saját művével? ilyen abszurd lesz a dolog?
ha mindez így van, akkor ez inkább monopóliumok, kiadói érdekcsoportok által irányított szerzői jogi köntösbe bújtatott fasizmus, ami mind a szellemi "magántulajdont", mind a szabad piacot, versenyszabályokat, meg még mittoménmiket sért, illetve gyakorlatilag konzerválja a 20. sz. végének állapottyát. hevenyészett véleményem szerint.
ezek csak ötletelés szintjén mennek, bocsánat, ha fárasztónak, ostoboságnak tűnnek. csak ötleteltem, mert érdemes lenne akár csak kitalált gyakorlati esetek, folyamatok tükrében vizsgálni a mostani szabályozás várható mikéntjét...

Caracalla 2008.10.24. 12:03:53

Kedves Avman!

a közös jogkezelő szervezet alakítására vonatkozó szabályok az előző módosító javaslat szerint valóban lehetőséget adtak volna, hogy bárki jogkezelőt hozzon létre. Azonban ez megváltozott.
A mostani aktuálius verzió szerint többé-kevésbé maradna a régi rend: az 1, irodalmi alkotások és a zenei művek 2, egyéb alkotóművészi alkotások, 3, filmalkotások 4, előadóművészi alkotások, 5, hangfelvételek, 6, filmelőállítói teljesítmények területén egy-egy jogkezelő vehető csak nyilvántartásba.
Ebben persze az a szép, hogy mögé tudod rakni a potok mógé, hogy melyik mostani létező jogkezelő-monopólium tölti be ezt a szerepet.

Vagyis a többi területen valóban létre lehet hozni több jogkezelőt, a fenti hat területen nem. Ott akkor van esélyed mondjuk lenyomni az artisjust, ha több művész csatlakozik az általad alakított jogkezelőhöz, vagyis akkor te leszel az új monopolista. Erre szerintem nincs sok esély.

Bizonyos jogok esetén ki lehet lépni, de korlátozott módon. Azaz pl. pont az internetes letöltések esetén mondhatod azt, hogy bocs, én kilépek az artisjusból erre a felhasználási formára vonatkozólag, de nem lehet művenként, hanem szerzőként csak. Egyébként ez már eddig is ilyen abszurd volt.

Az alkotmányossági probléma nekem is eszembe jutott, bár kétséges, hogy az AB elfogadná, de nem kizárt. 4-5 év múlva akár már ítélet is születhet.

mariska123 2008.10.24. 12:46:05

Caracalla . "Ez a szakasz ellenben átruházhatóvá tette volna a (fizikai hordozó nélkül vett) mp3-akat, az ebookokat vagy a számítógépes programokat. "
"Gyakorlatilag a licenc- és a műpéldány- felfogás felhasználó számára legrosszabb összeházasítását látjuk itt."
Te se mosd össze a kettőt . A felhasználási engedély "licencia" bizonyítható a fizetés igazolásával . A jogszerű felhasználásnak mindíg van ( keletkezik ) igazolása . Ne érts félre , én sem látom a törvényi szabályozást megfelelőnek , csak próbálom nyomonkövetni . Épenn ezért látom a jelen szabályok módosításában a következményeket is. Ezek a módosítások készítik elő az eddig előfordult védekezési lehetőségek kizárását , illetve azon előfordulások büntethetőségét ( kriminalizálását ) amelyek mellett mindezideáig szemet hunyhatott a hatóság . Minden egyes műpédány jogszerű létét igazolni kell . A nyomozó hatóságok csak így vonhatják felelőségre a használt mobilkereskedőktől kezdve a használtcikk kereskedőkön keresztül a piacokon (neten ) saját megunt holmiukat áruló magánembereket . Egy biztos eddig is félelmetes világ volt most mégjobban várható .
"Az átdolgozásnak lehet haszna, például egy könyvben szereplő forráskódpélda, vagy zene feldolgozása, kifestőkönyv, stb."
Csaak a fentt leírtakból következtetve . Senki sem fog a szerzőtől külön hozzájárulást kérni és ezt a törvényhozók nagyon is jól tudják .Hidd el , több kárt fog okozni , mint hasznot .

avman 2008.10.24. 13:19:16

és irl? ha ugyanezt a zenét kiadóként és terjesztőként is felvállalja valaki? az már kötelező tagsággal jár? azaz csak matricás lemezt dobhat bárki a piacra? ha nem így tesz, akkor megsérti a saját művének terjesztésével, ne adj isten előadásával a szerzői jogi tv-t?

avman 2008.10.24. 13:21:08

amit mariska mond, az érdekes lehet... csak épp nem nagyon szerintem az ártatlanság vélelme sérül. nem nekem kellene bizonyítani a legális forrást teszem azt számlával, hanem az ügyészség részéről az illegális forrásból történő megszerzést.

avman 2008.10.24. 13:22:42

jav: csak épp nem nagyon látom reálisnak és törvényesnek ezt a fajta megközelítést.
hanem az ügyészség részéről az illegális forrásból történő megszerzést >> merthogy adott esetben ezt egy gittegylet állítja, az még nem jelent semmit.

mariska123 2008.10.24. 13:39:18

Kedves avman !

Mint magán ember igen a saját használatod ( felhasználást ) jogszerűtlenségét , az ügyészségnek . Azonban amikor eladod vagy csak eladásra kínálod már neked kell .