Caracalla blogja

Internet, jog, játék

Kontakt és egyéb infók

CC ígéret

Creative Commons Licenc

Címkék

7; (1) acta (1) adatvedelem (9) adobe (1) agile (2) ai (2) ajanlo (4) allami szfera (10) álláskeresés (1) állás keresés (1) amazon (2) amd (1) apollo (1) apple (5) artisjus (4) at&t (1) atom (1) biztonsag (5) blackbox (1) blog (26) blogter (3) bsa (4) budapest (5) bug (2) bullshit (2) buntetojog (7) censorware (7) chrome (1) cikkek (1) cisco (2) cloud computing (1) complex (1) copyright (44) creative commons (1) cyberspace (2) cybersquatting (3) cybook (1) datacenter (1) dea (1) digg (2) digitalis jog (1) digitalis utonallas (27) digitalis vilag (33) dmca (3) drm (21) ebédidő (1) ebook (4) ecj (1) ego (29) elektronikus alairas (1) életem (1) életem nem mindennapjai (1) életképek (1) élmények (1) email (3) empire tw (2) én (1) énblog (2) ensz (3) epub (2) étkezés (1) eu (19) eu self (1) e archiving (1) e kereskedelem (3) facebook (5) fantasy (1) fcc (4) fec (1) feed (14) feedburner (4) felsooktatas (5) filecsere (32) franciaorszag (3) frekvenciagazdalkodas (1) fud (5) gaming (1) gmail (2) goldenblog (3) google (13) google reader (3) gpl (1) grammar nazi (1) gyermekpornografia (1) hackers not dead (1) hadopi (2) hardware (4) harvard (1) hoax (1) hoi3 (1) hr (1) humor (8) hvg (8) hvg.hu (1) i2010 (1) ibm (2) identity (4) identity system (3) index (22) innovacio (18) intel (2) intellectual property (20) internet (107) internethungary (1) iptv (1) iso (1) isp (2) iwiw (4) jatekszoftver (10) java (1) jog (109) jogdij (3) jogelmelet (1) jogiforum (3) jogtar (3) kalozkodas (14) kína (3) kina (1) kinai nepkoztarsasag (1) konferecia (1) konyv (1) kozigazgatas (6) kozjoszag (2) kozos jogkezeles (5) kreativitas (1) kritika (4) kultura (3) lcd (1) leírások; (1) lessig (3) link (1) linux (12) lol (11) magas tudomany (1) marketing (10) media (32) microsoft (23) microsoft; (1) miner (1) mobilvilag (4) mobipocket (2) mp3 (6) mpaa (1) msi wind (1) mszh (2) mti (1) muveszet (1) myspace (2) nagy britannia (1) nemzetkozi jog (1) nepszabadsag (1) netscape (1) netvibes (1) net filtering (3) net neutrality (12) nin (1) nyelvtan (1) odf (1) office software (1) olaszorszag (1) online ujsagiras (2) openness (2) openoffice.org (3) opensocial (2) open access (1) open source (21) origo (8) os (1) osi (1) outsourcing (1) oxml (1) p2p (6) pagerank (1) pc szereles (1) phd (1) piac (8) politika (29) privacy (11) ps4 (1) rant (70) reklam (3) ria (2) riaa (12) rpg (2) rpg.hu (1) rss (5) saas (2) sajto (1) serveros (1) silverlight (1) smo (2) software (1) sony (4) spam (8) spectrum auction (1) steam (3) sun (4) superego (1) szabadalom (4) szabvany (5) szerzoi jog (38) szjt (3) szoftverfejlesztes (3) szoftverszabadalom (6) szoftverteszteles (2) szolasszabadsag (5) techcrunch (1) telekommunikacio (10) terminartors (1) tippek; (1) toshiba (1) total war (1) trükkök; (1) tudaselmelet (3) twitter (4) ubuntu (2) ugyfelkapu (2) uncov (1) upc (1) usa (15) uspto (2) vedjegy (2) verizon (3) verseny (9) virtualis haboru (1) virtualizacio (1) vista (3) vodafone (2) voip (1) wardriving (1) warez (1) web2.0 (27) webos (2) welcome to hungary (30) wifi (6) wiki (1) wikileaks (1) wikipedia (4) wimax (1) windows (9) windows; (1) winer (5) xml (2) xp (3) yahoo (1) youtube (3) zene (5)

Friss topikok

  • Szedlák Ádám: Plusz kérdés: képes lesz-e a Sony a kínált funkciókat az egész világon bemutatni és üzemben tartan... (2013.03.01. 14:25) PS4
  • lipot: Olvasgattam a korábbi posztokat, belinkelt törvényeket és lehet, hogy egyértelmű, azért mégis szer... (2011.01.20. 10:28) Bejelentésköteles a webbolt működtetése, hogy is van ez?
  • Boca: Lehet h így van, de ezek hatása egyelőre nem látszik, mert a user kezében lévő technológiákkal kön... (2010.12.29. 06:09) A WikiLeaks internetszabályozási ötletelést vált ki
  • Caracalla: Konrád, nem vitatva amit írsz, kiadói oldalról az nem mentség, ha azt hozzák fel, hogy nem értenek... (2010.10.09. 19:05) A könnyűlovasság károgása
  • emzperx: Már az iwivvel is ez volt az egyik fő probléma úgyhogy ez spanyolviasz. Megyek is a subbára balfék... (2010.05.17. 01:53) Életek a Facebook

2008.10.21. 16:19 Caracalla

Az Szjt-t módosító törvényjavaslat teljes szövege - 2008 szeptember

Címkék: szjt

(megj: csak az oldalszámokat vágtam ki, plusz kicsit tömörítettem)

 

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/6374. számú

törvényjavaslat

a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról

 

Előadó:

dr. Draskovics Tibor

igazságügyi és rendészeti miniszter

2008. szeptember

 

2008. évi …. törvény

 

a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról

 

 

1. §

 

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény  (a továbbiakban: Szjt.) 19. §-ának (1)

bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(1) A zeneszerzők és a szövegírók a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére vonatkozó jogukat csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. Az engedélyre és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a hangfelvétel-előállítóval.”

 

2. §

 

(1) Az Szjt. 21. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„Az olyan művek szerzőit, valamint az olyan műveket kiadókat, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (a továbbiakban együtt: reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.”

 

(2) Az Szjt. 21. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„A befolyt díjaknak a költségek  levonása után fennmaradt összegéből negyven százalék a

kiadókat illeti meg.”  

 

3. §

 

Az Szjt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(3) A terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő

haszonkölcsönbe adására is. A hangfelvételben foglalt művek szerzői e jogukat a 78. § (2) bekezdésének megfelelően gyakorolhatják. A filmalkotások szerzői e jogukat szintén csak közös jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.”

 

4. §

 

Az Szjt. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

 

„23/A. § (1) A nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőit a haszonkölcsönbe adásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.

 

(2) A díjat a közös jogkezelő szervezet az évenként megállapított jogdíjközleményében, a kultúráért felelős miniszter (e § alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) által felügyelt költségvetési fejezetben külön törvényi soron meghatározott összeg keretén belül állapítja meg.

 

(3) A szerzők díjigényüket csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

 

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott művek példányainak a díj megállapításához és felosztásához szükséges azonosító adatairól és a haszonkölcsönzés céljára való kölcsönbeadásaik számáról a könyvtárak a közös jogkezelő szervezet, valamint a miniszter számára évente, a tárgyévet követő első naptári negyedév végéig adatot szolgáltatnak. A díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett könyvtárak körét külön jogszabály állapítja meg.

 

(5) A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani; a díj a tárgyévet követő harmadik naptári negyedév első napján esedékes. Azokat az egy főre eső díjakat, amelyek mértéke a felosztással járó – egy jogosultra eső – indokolt kezelési költséget nem haladja meg, kulturális célokra kell fordítani. A fennmaradó díjak legfeljebb ötven százaléka – felosztás nélkül, a felosztási szabályzat rendelkezései szerint – szintén kulturális célra fordítható. Ha a felosztási szabályzat a díjak kulturális célokra történő fordításáról rendelkezik, az erről szóló rendelkezéseit véleményezésre előzetesen meg kell küldeni a miniszternek. A felosztási szabályzatnak a díjak kulturális célokra fordításáról szóló részei csak a miniszter egyetértésével alkalmazhatók.”

 

5. §

 

(1) Az Szjt. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.”

 

(2) Az Szjt. 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

 

  „(4) A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott mű felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.”

 

6. §

 

(1) Az Szjt. 35. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(4) Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár,  iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és

a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges,

b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás céljára készül,

c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra készül, vagy

d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi.”

 

(2) Az Szjt. 35. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(8) Az (1), a (4) és az (5) bekezdésben szabályozott esetekben nem minősül szabad felhasználásnak a többszörözés, ha a szabad felhasználás kedvezményezettje  tudja, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett  tudnia kellene, hogy a többszörözés nem jogszerűen létrejött műpéldányról vagy a nyilvánossághoz nem jogszerűen közvetített műről történik.”

 

(3) Az Szjt. 35. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

 

„(9) Az (1), a (4) és az (5), valamint a (7) bekezdésben szabályozott és a (8) bekezdés szerint

korlátozott szabad felhasználási esetek nem érintik a 20-22. §-okban foglaltak alkalmazását.”

 

 

7. §

 

Az Szjt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„39. § Az országos szakkönyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra.”

 

8. §

 

Az Szjt. V. fejezete a következő új alcímmel és 57/A–57/C. §-okkal egészül ki:

 

„A felhasználás engedélyezése ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása (árva mű) esetén

 

57/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal – a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett – felhasználási engedélyt ad kérelemre annak, aki a felhasználási szerződés megkötése érdekében a szerző felkutatására az érintett műtípus és a felhasználási mód figyelembevételével megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket, és a szerző felkutatása nem járt eredménnyel. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, a Magyar Köztársaság területére terjed ki, nem kizárólagos, át nem ruházható, további felhasználási engedély adására és a mű átdolgozására (29. §) nem jogosít.

 

(2) Az (1) bekezdésben említett díjat a szerző személyének vagy tartózkodási helyének ismertté válását követően kell megfizetni, ha a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja; ha a felhasználás közvetve vagy közvetlenül jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját szolgálja, a díjat a Magyar  Szabadalmi Hivatalnál letétbe kell helyezni. A díj letétbe helyezése a felhasználás megkezdésének feltétele.

 

(3) Ha a szerző személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, a Magyar Szabadalmi Hivatal a szerző, illetve a felhasználó kérelmére a felhasználási engedélyt a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjával kezdődő hatállyal visszavonja azzal, hogy a felhasználás a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napján meglévő mértékig, az engedély alapján még hátralévő időtartamig, de legfeljebb a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától egy évig folytatható.

 

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra a szerző személye vagy tartózkodási helye  ismertté válásának napjáig komoly előkészületeket tettek, azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válásakor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.

 

(5) A szerző a felhasználási engedély hatályának megszűnésétől vagy a visszavonásáról szóló

határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig követelheti a felhasználótól az őt megillető díj, illetve – a díj letétbe helyezése esetén – a Magyar Szabadalmi Hivataltól az ott javára letétbe helyezett díj megfizetését. Az öt év lejártát követően a Magyar Szabadalmi Hivatal átutalja a díjat annak a közös jogkezelő szervezetnek, amely az ismeretlen vagy  az ismeretlen helyen tartózkodó szerző művének egyéb felhasználását jogosítja, ilyen szervezet hiányában pedig a Nemzeti Kulturális Alapnak. Ha az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó szerző művének egyéb felhasználásait több közös jogkezelő szervezet jogosítja, ezek a díjból egyenlő arányban részesülnek. A Nemzeti Kulturális Alap a hozzá átutalt jogdíjat a kulturális javak hozzáférhetővé tételére fordítja.

 

(6) Ha a szerző a (3)–(5) bekezdések alapján a díj mértékét vitatja, ennek elbírálása – a szerzői

jogi perekre irányadó szabályok szerint – bírósági útra tartozik.

 

(7) Az (1)–(6) bekezdések nem alkalmazhatók, ha a felhasználás jogosítása közös jogkezelésbe tartozik.

 

57/B. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az 57/A. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos - hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre vonatkoznak;

b) a Magyar Szabadalmi Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja;

c) nem alkalmazhatók a Ket.-nek az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra

vonatkozó rendelkezései;

d) a Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak; a Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseit a Fővárosi Bíróság – az 57/C. §-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül.

 

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal által hozott döntés felülvizsgálatát az ügyész is kérheti; az

eljárás megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Magyar Szabadalmi Hivatal a döntését a Fővárosi Főügyészséggel is közli.

 

(3) Az 57/A. § (1) bekezdése szerinti kérelemért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása esetén a kérelmet el kell utasítani. 

 

(4) Az árva művek felhasználásának engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat – ideértve a (3) bekezdés szerinti díj mértékét – külön jogszabály állapítja meg.

 

57/C. § (1) Az 57/B. § (1) bekezdésének  d) pontja szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Magyar Szabadalmi Hivatalnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.

 

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

 

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

 

(4) Az 57/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai – a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – megfelelően irányadók.”

 

9. §

 

Az Szjt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(2) A felhasználás engedélyezésére vonatkozó jog átruházása nem terjedhet ki a 20. §-ban, a 23. § (3) és (6) bekezdésében, valamint a 28. §-ban szabályozott vagyoni jogokra.”

 

10. §

 

Az Szjt. 86. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„86. § (1) A szerzői és a szomszédos jogokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelő közös

jogkezelő szervezetekről a Magyar Szabadalmi Hivatal nyilvántartást vezet.

 

(2) A nyilvántartásba közös jogkezelő szervezetként csak egyesület (Ptk. 61-64. §) vehető fel.

Országosan csak egy-egy egyesület vehető nyilvántartásba különösen a következő művekkel, illetve teljesítményekkel kapcsolatos szerzői, illetve szomszédos jogok kezelésére:

a) irodalmi, illetve zenei művek,

b) egyéb alkotóművészeti alkotások,

c) filmalkotások,

d) előadóművészi teljesítmények,

e) hangfelvételek, 

f) filmelőállítói teljesítmények.”

 

11. §

 

Az Szjt. 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(2) A nyilvántartásba vett szervezet által  végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a Magyar Szabadalmi Hivatal a nyilvántartásba vett szervezetek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett szervezetnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.”

 

12. §

 

(1) Az Szjt. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

 

[Az az egyesület vehető a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába,]

„b) amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét

képviseli azáltal, hogy

1. e jogosultak tagjai vagy hozzá csatlakozni kívánnak, vagy

2. e jogosultak vele jogaik közös kezelésére egyedi megállapodást kötöttek,

és az e jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás szempontjából fontos külföldi szervezetekkel képviseleti szerződéseket kötött, vagy ilyen szerződések megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokkal rendelkezik;”

 

(2) Az Szjt. 88. §-ának (2)–(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

 

„(2) Annak megállapításakor, hogy a szervezet az érintett jogosultak jelentős részét képviseli-e, illetve, hogy több szervezet közül melyik képviseli az érintett jogosultak nagyobb részét, a jogosultak létszámát, műveik, illetve szomszédos jogi teljesítményeik felhasználási arányát és a jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figyelembe kell venni, erre vonatkozóan a kultúráért felelős miniszter véleményét ki kell kérni.

 

(3) A szervezetet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell

tekinteni, ha fenn tudja tartani az általa képviselt  jogosultak, illetve a közös jogkezelés körébe tartozó művek vagy szomszédos jogi teljesítmények, valamint a különböző felhasználások olyan adatbázisát, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára.”

 

13. §

 

Az Szjt. 89. §-ának (2)-(4) bekezdése a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

 

„(2) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges - a 88. § (1) bekezdésében meghatározott - feltételek teljesítését igazoló iratokat. Az iratokban közölni kell az egyesület tagjainak, illetve az egyesülethez csatlakozni kívánó jogosultaknak az egyedi azonosításra alkalmas névsorát, amely a tagok (jogosultak) teljes nevét és lakcímét (székhelyét) tartalmazza.

 

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a nyilvántartásba vételt a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A nyilvántartásban szereplő szervezetekről és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekről a Magyar Szabadalmi Hivatal a Hivatalos Értesítőben közleményt jelentet meg.

 

(4) A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetekről vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.”

 

14. §

 

  Az Szjt. a következő 89/A. §-sal egészül ki:

 

  „89/A. § (1) Ha a törvényben előírt közös jogkezelést végző közös jogkezelő szervezetet  törlik a nyilvántartásból, a Magyar Szabadalmi Hivatal  a honlapján és legalább két országos napilapban közzétett hirdetményében felhívja az érintett jogosultakat arra, hogy az általa kitűzött, de legalább hat hónapos határidőn belül kezdeményezzék szervezetük közös jogkezelő szervezetként való nyilvántartásba vételét.

 

(2) Az (1) bekezdés szerint meghatározott határidő elteltéig a jogdíjakat a törölt közös jogkezelő szervezet által alkalmazott díjszabás alapján kell megfizetni a Magyar Szabadalmi Hivatal által a hirdetményben megjelölt módon. Ha az új közös jogkezelő szervezet nyilvántartásba vételét a kitűzött határidőn belül kezdeményezik, és a szervezetet nyilvántartásba veszik, az így megfizetett jogdíjakat az új szervezet osztja fel, ellenkező esetben a Magyar Szabadalmi Hivatal a befolyt jogdíjakat a határidő elteltét követően a Nemzeti Kulturális Alap részére utalja át. A Nemzeti Kulturális Alap a hozzá átutalt jogdíjakat a kulturális javak hozzáférhetővé tételére fordítja.

 

(3) Ha az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig nem kezdeményezik a törvényben előírt

közös jogkezelő szervezetként való nyilvántartásba vételt, azt mindaddig úgy kell tekinteni, hogy az érintett jogosultak a felhasználást egyedileg engedélyezhetik, ameddig az új jogkezelő szervezetet nyilvántartásba nem veszik.

 

(4) A közös jogkezelő szervezet a nyilvántartásból történő, (1) bekezdés szerinti törlése esetén a törlés jogerőre emelkedéséig megfizetett jogdíjakat köteles az érintett jogosultak között a törlés időpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján felosztani.”

 

15. §

 

Az Szjt. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„90. § (1) A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezet abban a körben,

amelyben a nyilvántartás szerint jogkezelésre jogosult, rendszeres időközönként megállapítja és az e § szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából megküldi a Magyar Szabadalmi Hivatalnak az egyes felhasználási módok tekintetében a –  felhasználókra indokolatlan megkülönböztetés nélkül vonatkozó – jogdíjakat és a felhasználás egyéb – az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő – feltételeit (a továbbiakban együtt: díjszabás). A tervezett alkalmazás időpontja nem lehet korábbi, mint a megküldéstől számított három hónap.

 

(2) A díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a (3)-(11) bekezdések szerinti eljárást követően a Magyar Szabadalmi Hivatal előterjesztése alapján. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a Hivatalos Értesítőben való nyilvánosságra hozatalának feltétele; nem zárja ki, illetve nem érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.

 

(3) A díj mértékének megállapításakor figyelembe kell venni az érintett felhasználás valamennyi lényeges körülményét. A díjszabáshoz indokolást, és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni.

 

(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal a díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul

véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdekképviseleti szervezeteitől, valamint ezt követően a kultúráért felelős minisztertől és – a 20. §-a (1) bekezdésében és a 21. §-a (1) bekezdésének első mondatában meghatározott díj, valamint a 26. §-a (8) bekezdésének második mondatában szabályozott felhasználás tekintetében – az informatikáért felelős minisztertől. A véleményezést a díjszabásnak a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz történő benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni. A 20-21. §-okban meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdekképviseleti szervezetei minősülnek felhasználónak, illetve felhasználói érdekképviseleti szervezeteknek.

 

(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal attól a jelentős felhasználótól, illetve felhasználói

érdekképviselettől köteles véleményt kérni, aki véleményezési szándékát a Magyar Szabadalmi Hivatalnak az adott évben a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapján a díjszabás benyújtását követően haladéktalanul e célból közzétett felhívása alapján, a felhívás közzétételétől számított tizenöt napon belül írásban bejelenti, és egyidejűleg benyújtja a (6) vagy a (7) bekezdés szerinti nyilatkozatot.

 

(6) Jelentős felhasználó az a személy, aki  az érintett közös jogkezelést végző szervezethez

intézett megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelőző naptári évben az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján megfizetett összes jogdíj 1%-át.

 

(7) Felhasználói érdekképviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történő képviseletére, továbbá a közös jogkezelést végző szervezet által az érdekképviseleti szervezet megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdekképviseleti szervezet tagja az adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelőző naptári évben az adott díjszabás alapján megfizetett összes jogdíj legalább 10%-át megfizette.

 

(8) A közös jogkezelést végző szervezet a (6) és a (7) bekezdésben foglaltak szerint a felhasználó vagy a felhasználói érdekképviseleti szervezet megkeresésének beérkezését követően haladéktalanul nyilatkozik, és a nyilatkozatot a megkereső felhasználónak, illetve érdekképviseleti szervezetnek, továbbá a Magyar Szabadalmi Hivatalnak megküldi. A Magyar Szabadalmi Hivatal a felügyelet körében ellenőrzi, hogy a közös jogkezelő szervezet nyilatkozata a valóságnak megfelel-e.

 

(9) Nem kell véleményt kérni attól a jelentős felhasználótól, illetve felhasználói érdekképviseleti szervezettől és annak jelentős felhasználónak minősülő tagjától, amely a közös jogkezelést végző szervezettel a díjszabás alkalmazási időtartamára és körében felhasználási szerződést, illetve az engedélyezési jog nélkül fennálló díjigény gyakorlása körében díjfizetési megállapodást (keretfelhasználási szerződést, illetve keret-díjfizetési megállapodást) kötött. A közös jogkezelést végző szervezet a díjszabáshoz a jóváhagyásra történő benyújtáskor csatolja a jelentős felhasználóval, illetve az érdekképviseleti szervezettel kötött felhasználási szerződés, illetve a megállapodás egy példányát.

 

(10) Ha a díjszabással kapcsolatos véleményezés során a Magyar Szabadalmi Hivatal azt állapítja meg, hogy a díjszabás tekintetében a közös jogkezelést végző szervezet és a véleményezésre jogosultak között jelentős véleményeltérés van, erről az érintetteket legkésőbb a véleményezésre rendelkezésre álló határidő lejártát követően haladéktalanul tájékoztatja. A tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül a (6) bekezdésben meghatározott felhasználó vagy a (7) bekezdésben meghatározott érdekképviseleti szervezet, illetve az érintett közös jogkezelést végző szervezet a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat. Az egyeztető testület megalakítására és eljárására a 103-105. §-okat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a testületi tagok kijelölésének tíz napon belül kell megtörténnie, és ha az egyik fél a másik fél felhívásának kézhezvételétől számított tíz napon belül elmulasztja a saját tanácstagjának kijelölését, vagy a két testületi tag a kijelölésüktől számított tíz napon belül nem egyezik meg a harmadik testületi tag személyében, a hiányzó testületi tagot a szerzői jogi szakértő testület elnöke nevezi ki. Az eljárást negyvenöt napon belül be kell fejezni.

 

(11) A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a díjszabást jóváhagyásra az igazságügyért felelős

miniszter elé terjeszti az arra okot adó esemény bekövetkeztét követő tizenöt napon belül. Ha az arra jogosult egyeztető eljárást kezdeményezett, az  egyeztetés kezdeményezésének időpontjától számított negyvenöt napra a Magyar Szabadalmi Hivatal az előtte folyó eljárást felfüggeszti. Ha az egyeztető eljárást az arra jogosult nem kezdeményezi határidőben, illetve, ha a felek között nem jön létre megállapodás, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke  a díjszabást ennek a ténynek, illetve az egyeztető testület által készített megállapodási javaslatnak a közlésével, a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárással összefüggő iratok másolatával együtt terjeszti az igazságügyért felelős miniszter elé jóváhagyásra. Amennyiben a felek között az eljárásban megállapodás jön létre, vagy az egyeztető testület által javasolt megállapodást mindegyik fél elfogadja, a Magyar Szabadalmi Hivatal az egyeztető testület eljárása során létrejött megállapodás szerinti díjszabást terjeszti az igazságügyért felelős miniszter elé jóváhagyásra. Az igazságügyért felelős miniszter az elé terjesztett díjszabást akkor hagyja jóvá, ha a díjszabás és annak megállapítása a szerzői jogi szabályokkal összhangban áll. Az igazságügyért felelős miniszter a jóváhagyásról a díjszabás előterjesztését követő tíz napon belül határozattal dönt. Amennyiben a miniszter a díjszabás jóváhagyását elutasító határozatot hoz, a határozatban a kijavítás tárgyának megjelölése mellett rendelkezni kell arról, hogy a jóváhagyási eljárást újra le kell-e folytatni. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel emelkedik jogerőre.

 

(12) A díjszabást a közös jogkezelést végző szervezet a jóváhagyást követően a Hivatalos Értesítőben a saját nevében nyilvánosságra  hozza. Ennek megtörténtéig az előző időszakra megállapított és jóváhagyott – a Hivatalos Értesítőben korábban nyilvánosságra hozott – díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt. E szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a bíróság a 90/A. § alapján az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyó határozatát jogerős határozattal hatályon kívül helyezi.

 

(13) A díjszabás alkalmazása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

 

(14) Az (1)–(12) bekezdések szerinti eljárásban a Ket. nem alkalmazható.”

 

16. §

 

Az Szjt. a következő 90/A. §-sal egészül ki:

 

„90/A. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatának

felülvizsgálatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett közös jogkezelő szervezet jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján bírálja el. A nemperes eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. §-ának (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és a minisztert új eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott határozat alapján fizetendő díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendő díj közötti különbözettel el kell számolni.

 

(2) A határozat megtámadása esetén a bíróság azt a kérelmezőt, aki a határozattal érintett díjszabás alapján díjfizetésre lenne kötelezett, biztosíték adására kötelezi. A biztosíték összege megegyezik a megtámadott határozattal jóváhagyott díjszabás alapján fizetendő díj mértékével, illetve annak vitatott vagy még meg nem fizetett részével.

 

  (3) A szerződési feltételek tisztességtelensége miatti megtámadhatóság szempontjából a díjszabás nem minősül jogszabály által megállapítottnak, illetve olyannak, mint amelyet jogszabály előírásának megfelelően határoztak meg. A díjszabás bírósági megtámadása esetén a közös jogkezelő szervezet kérelmére a bíróság az ellenérdekű felet biztosíték adására kötelezi. A biztosíték összegére a (2) bekezdés szabályai megfelelően alkalmazandók.”

 

17. §

 

Az Szjt. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„93. § (1) A közös jogkezelési tevékenység felett – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II.

törvény 17. §-ával összhangban – gyakorolt felügyelet körében a Magyar Szabadalmi Hivatal évente, illetve szükség esetén ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a jogkezelő szervezetnél folyamatosan megvalósulnak-e, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási  szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek-e a szerzői jogi jogszabályokba.

 

(2) A közös jogkezelést végző – a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett – szervezet a

felügyelet ellátásához megküldi a Magyar Szabadalmi Hivatalnak

a) az alapszabályát;

b) a szervezeti és működési szabályzatát;

c) a felosztási szabályzatát;

d) az ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát;

e) az éves beszámolóját;

f) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött képviseleti szerződéseit.

 

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a felügyelet körében – ha a nyilvántartásba vételhez

szükséges feltételek hiányát vagy az (1) bekezdésben említett jogszabályok megsértését észleli – megteszi a következő intézkedéseket:  

a) írásban figyelmezteti a közös jogkezelő szervezet ügyintéző és képviseleti szervét a nyilvántartásba vétel feltételeinek, illetve a szerzői jogi jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítására, és erre megfelelő határidőt tűz;

b) megkeresi az ügyészséget a szervezet törvényességi felügyelete körében meghozható intézkedések megtétele céljából;

c) ha az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el, vagy a törvényességi felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható tőle eredmény, törli a közös jogkezelést végző szervezetet a nyilvántartásból, és ezt a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A törlésre a 89/A. § szabályai alkalmazandók.

 

(4) Ha az igazságügyért felelős miniszter a közös jogkezelő szervezetek díjszabásaival

kapcsolatos feladata körében az (1) bekezdésben említett jogszabályok megsértését észleli, a Magyar Szabadalmi Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményezhet. 

 

(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal a (2) bekezdésben felsoroltakat rendszeres időközönként, de legalább évente megküldi az igazságügyért felelős miniszternek a szellemi tulajdon védelmével összefüggő feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás céljából, továbbá a kultúráért felelős miniszternek a kultúrával kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás céljából.”

 

18. §

 

Az Szjt. 94. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

 

„(11) Ha a jogosult a 35. § (8) bekezdésére figyelemmel az (1) bekezdés  e) pontja, illetve a (2) bekezdés alapján igényt érvényesít, a gazdagodás,  illetve a kártérítés mértékének megállapításakor figyelembe kell venni a többszörözéshez igénybe vett kép-, illetve hanghordozót terhelő és megfizetett díj mértékét.”

 

19. §

 

Az Szjt. 94/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek

tekinteni, aki a művet sajátjaként a Magyar Szabadalmi Hivatalnál önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

 

20. §

 

Az Szjt. 100. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(5) A közös jogkezelő szervezet a járulék összegéről, annak felhasználásáról a nyilvánosságot évente, a kultúráért felelős miniszter irányítása alatt működő minisztérium hivatalos lapja útján tájékoztatja.”

 

21. §

 

Az Szjt. 104. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(1) Az egyeztető testület eljárásának célja, hogy a felek közötti megállapodás létrehozását

elősegítse. A közös jogkezeléssel kapcsolatos vitában kezdeményezett egyeztető testületi eljárásról a testület haladéktalanul tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert és a Magyar Szabadalmi Hivatalt.”

 

22. §

 

Az Szjt. 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(2) Az egyeztető testület eljárási szabályzatát a szerzői jogi szakértő testület dolgozza ki, és az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyást megelőzően be kell szerezni a Magyar Szabadalmi Hivatal felügyeletét ellátó miniszternek, valamint a kultúráért, továbbá az informatikáért felelős miniszternek a véleményét.”

 

23. §

 

Az Szjt. 112. §-ának (4)–(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és az Szjt.

112. §-a a következő (6)–(7) bekezdésekkel egészül ki:

 

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa az ismeretlen vagy az

ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása felhasználásának engedélyezésére vonatkozó eljárás részletes szabályait és az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, visszatérítésének módját továbbá az ilyen alkotások nyilvántartásának részletes szabályait.

 

 (5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

 

a) a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben a Magyar Szabadalmi Hivatal által

vezetett önkéntes műnyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint

 

b) az adópolitikáért felelős miniszterrel és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben az önkéntes műnyilvántartással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját rendelettel megállapítsa.

 

(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben – a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetekről vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.

 

(7) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy – az igazságügyért felelős miniszterrel

és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben – az e törvény 23/A. §-ának (4) bekezdése alapján a nyilvános haszonkölcsönzésért a szerzőt megillető díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett nyilvános könyvtárak körét rendelettel megállapítsa.”

 

24. §

 

Az Szjt. 113. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

 

a) a Tanács 91/250/EGK irányelve (1991. május 14.) a számítógépi programok jogi védelméről;

b)  a Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról;

c) az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről;

d) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK  irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról;

e) az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról;

f) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről;

g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokról;

h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzői jog és egyes kapcsolódó jogok védelmi idejének összehangolásáról;

i) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről 6. (a) és (c) alpontja.” 

 

25. §

 

(1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2009. január 1-jén lép hatályba.

 

(2) E törvény 8. §-a és 28. §-ának (2) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba. 

 

(3) E törvény 3–4. §-a, 7. §-a és 30. §-ának (2) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.

 

26. §

 

(1) Az Szjt. e törvény 1. §-ával megállapított 19. §-a (1) bekezdésének  rendelkezéseit a 2008.

december 31-ét követően adott felhasználási engedélyekre kell alkalmazni.

 

(2) Az Szjt. e törvény 4. §-ával megállapított 23/A. §-a alapján a szerzőt megillető díjat a 2010. december 31-ét követően kölcsönzött műpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A díj megállapításához, beszedéséhez és felosztásához szükséges adatokat a (3) bekezdésben meghatározott időponttól kezdve kell gyűjteni, ennek alapján a díjakat 2012-ben kell először felosztani.

 

(3) Az Szjt. e törvény 10-17. §-ával és 21-22. §-ával megállapított rendelkezéseit a 2008.

december 31-ét követően indult eljárásokra kell alkalmazni. 

 

27. §

 

(1) E törvény 1–2. §-a, 5–6. §-a, 9-24. §-a, 28. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdése, 29. §-a, valamint 30. §-ának (1) bekezdése 2009. január 2-án hatályát veszti.

 

(2) E törvény 8. §-a és 28. §-ának (2) bekezdése 2010. január 2-án hatályát veszti.

 

(3) E törvény 3–4. §-a, 7. §-a, 25. §-a, 30. §-ának (2) bekezdése, valamint 31. §-a 2011. január 2-án hatályát veszti.

 

(3) E § 2011. január 3-án hatályát veszti.

 

28. §

 

(1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115/H. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(4) A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben – külön

jogszabályok alapján – különösen a következő feladatokat látja el:  

a) nyilvántartást vezet a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetekről;

b) felügyeletet gyakorol a közös jogkezelési tevékenység felett;

c) előkészíti a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak miniszteri jóváhagyását, és megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket;

d) önkéntes műnyilvántartást vezet; 

 

e) gondoskodik a Szerzői Jogi Szakértő Testület, valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül létrehozott egyeztető testület működtetéséről.”

 

(2) Az Szt. 115/H. §-a (4) bekezdésének  a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és

egyidejűleg az a)–e) pontok jelölése b)–f) jelölésre változik:

(A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben – külön jogszabályok alapján – különösen a következő feladatokat látja el:)

„a) engedélyezi a felhasználást az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó szerző

alkotása (árva mű) esetén és vezeti az árva művek nyilvántartását;”

 

(3) A muze

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://caracallablog.blog.hu/api/trackback/id/tr48724762

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mariska123 2008.10.22. 10:28:25

Ez igy s@rabb mint volt 2007 előtt !
Tökéletesen láttszik mire megy ki a játék és kiknek szánják a hatalmat !