Caracalla blogja

Internet, jog, játék

Kontakt és egyéb infók

CC ígéret

Creative Commons Licenc

Címkék

7; (1) acta (1) adatvedelem (9) adobe (1) agile (2) ai (2) ajanlo (4) allami szfera (10) álláskeresés (1) állás keresés (1) amazon (2) amd (1) apollo (1) apple (5) artisjus (4) at&t (1) atom (1) biztonsag (5) blackbox (1) blog (26) blogter (3) bsa (4) budapest (5) bug (2) bullshit (2) buntetojog (7) censorware (7) chrome (1) cikkek (1) cisco (2) cloud computing (1) complex (1) copyright (44) creative commons (1) cyberspace (2) cybersquatting (3) cybook (1) datacenter (1) dea (1) digg (2) digitalis jog (1) digitalis utonallas (27) digitalis vilag (33) dmca (3) drm (21) ebédidő (1) ebook (4) ecj (1) ego (29) elektronikus alairas (1) életem (1) életem nem mindennapjai (1) életképek (1) élmények (1) email (3) empire tw (2) én (1) énblog (2) ensz (3) epub (2) étkezés (1) eu (19) eu self (1) e archiving (1) e kereskedelem (3) facebook (5) fantasy (1) fcc (4) fec (1) feed (14) feedburner (4) felsooktatas (5) filecsere (32) franciaorszag (3) frekvenciagazdalkodas (1) fud (5) gaming (1) gmail (2) goldenblog (3) google (13) google reader (3) gpl (1) grammar nazi (1) gyermekpornografia (1) hackers not dead (1) hadopi (2) hardware (4) harvard (1) hoax (1) hoi3 (1) hr (1) humor (8) hvg (8) hvg.hu (1) i2010 (1) ibm (2) identity (4) identity system (3) index (22) innovacio (18) intel (2) intellectual property (20) internet (107) internethungary (1) iptv (1) iso (1) isp (2) iwiw (4) jatekszoftver (10) java (1) jog (109) jogdij (3) jogelmelet (1) jogiforum (3) jogtar (3) kalozkodas (14) kína (3) kina (1) kinai nepkoztarsasag (1) konferecia (1) konyv (1) kozigazgatas (6) kozjoszag (2) kozos jogkezeles (5) kreativitas (1) kritika (4) kultura (3) lcd (1) leírások; (1) lessig (3) link (1) linux (12) lol (11) magas tudomany (1) marketing (10) media (32) microsoft (23) microsoft; (1) miner (1) mobilvilag (4) mobipocket (2) mp3 (6) mpaa (1) msi wind (1) mszh (2) mti (1) muveszet (1) myspace (2) nagy britannia (1) nemzetkozi jog (1) nepszabadsag (1) netscape (1) netvibes (1) net filtering (3) net neutrality (12) nin (1) nyelvtan (1) odf (1) office software (1) olaszorszag (1) online ujsagiras (2) openness (2) openoffice.org (3) opensocial (2) open access (1) open source (21) origo (8) os (1) osi (1) outsourcing (1) oxml (1) p2p (6) pagerank (1) pc szereles (1) phd (1) piac (8) politika (29) privacy (11) ps4 (1) rant (70) reklam (3) ria (2) riaa (12) rpg (2) rpg.hu (1) rss (5) saas (2) sajto (1) serveros (1) silverlight (1) smo (2) software (1) sony (4) spam (8) spectrum auction (1) steam (3) sun (4) superego (1) szabadalom (4) szabvany (5) szerzoi jog (38) szjt (3) szoftverfejlesztes (3) szoftverszabadalom (6) szoftverteszteles (2) szolasszabadsag (5) techcrunch (1) telekommunikacio (10) terminartors (1) tippek; (1) toshiba (1) total war (1) trükkök; (1) tudaselmelet (3) twitter (4) ubuntu (2) ugyfelkapu (2) uncov (1) upc (1) usa (15) uspto (2) vedjegy (2) verizon (3) verseny (9) virtualis haboru (1) virtualizacio (1) vista (3) vodafone (2) voip (1) wardriving (1) warez (1) web2.0 (27) webos (2) welcome to hungary (30) wifi (6) wiki (1) wikileaks (1) wikipedia (4) wimax (1) windows (9) windows; (1) winer (5) xml (2) xp (3) yahoo (1) youtube (3) zene (5)

Friss topikok

  • Szedlák Ádám: Plusz kérdés: képes lesz-e a Sony a kínált funkciókat az egész világon bemutatni és üzemben tartan... (2013.03.01. 14:25) PS4
  • lipot: Olvasgattam a korábbi posztokat, belinkelt törvényeket és lehet, hogy egyértelmű, azért mégis szer... (2011.01.20. 10:28) Bejelentésköteles a webbolt működtetése, hogy is van ez?
  • Boca: Lehet h így van, de ezek hatása egyelőre nem látszik, mert a user kezében lévő technológiákkal kön... (2010.12.29. 06:09) A WikiLeaks internetszabályozási ötletelést vált ki
  • Caracalla: Konrád, nem vitatva amit írsz, kiadói oldalról az nem mentség, ha azt hozzák fel, hogy nem értenek... (2010.10.09. 19:05) A könnyűlovasság károgása
  • emzperx: Már az iwivvel is ez volt az egyik fő probléma úgyhogy ez spanyolviasz. Megyek is a subbára balfék... (2010.05.17. 01:53) Életek a Facebook

2010.01.22. 20:03 Caracalla

Tumblr-é vagy az újságírásé a jövő?

Címkék: index rant digitalis vilag welcome to hungary

Megfogadtam, hogy leiratkozom az index feedjeiről, annyira sekélyessé vált, meg is tettem. Azonban néha csak-csak ránézek a címlapra, és most épp a tekkrovat cikke van topanyagban. Nem bírtam megállni, lekattintottam, epic fail.

Első lépésként összekeveri a vastag kliens - vékony kliens dilemmát (azaz hogy hol legyen inkább a számítási kapacitás), majd a letelepített szoftver - szoftver-mint-szolgáltatás kérdést. Árnyalatot is használ vagy kettőt. Van még a cikkben kihagyhatatlan iPhone, egy kis SAP, meg a T hozzáértés nélkül is vonzónak tűnő prezentációs megoldása, egy alapvetően IT kiszervezésből élő vállalkozás és mobilnet. Ja és persze Google és Facebook.

Hogy mondjam szépen: Tóth Balázs kevés a témához, mint ahogy egy cikk terjedelme is kevés hozzá. Látott-hallott pár dolgot, ez lett a vége.

De ahelyett, hogy felsorolom, hogy hol mit rontott el az újságíró, és mielőtt tippeket adnék, hogy UP-nak mit kellene tennie az egyre csökkenő ismeretekkel és egyre szűkülő látótérrel rendelkező majmaival, megpróbálom elmagyarázni a fenti fogalmakat.

A vékonykliens - vastag kliens önmagában nem sokkal több egy buzzwordnél, hiszen a terminálidőszak elmúlta után csak nagyon rövid ideig létezett egy olyan időszak (ha létezett egyáltalán), amikor nem volt valamilyen központi elem egy számítógépes infrastruktúra működésében, hanem random módra hevertek csak PC-k egy irodában. Hiszen viszonylag hamar megjelentek a fileszerverek, nyomtatószerverek, sőt: suprise, suprise: a mainframek soha nem tűntek el igazából. Egészen sok helyen volt központi infrastruktúra folyamatosan. De legalább 1994 óta vannak Windowsos serverek, a Unixosak soha nem tűntek el. Innentől kezdve már csak a mérték a kérdés. Viszont (ezt írjuk fel, később még fontos lesz!) ez az infrastrutúrabeli kérdés alapvetően azért cégen belüli, egyelőre mindenképp.

Ezzel szemben a letelepített szoftver - szoftver-mint-szolgáltatás inkább egy cégen kívüli probléma. Hiszen bármiféle magára valamit is adó cégen belüli rendszer használ egy kliens-szerver architektúrát (esetleg bizonyos üzemméret alatt nem, pl. egyéni vállalkozásnál ennek ritkábban van értelme, bár több számítógép esetén...), és cégen belül a drága jó alkalmazottnak nem tökmindegy, hogy miről jön az adat, a helyi szerverről vagy külső cégtől? A letelepített szoftver és a szoftver-mint-szolgáltatás között ugyanis a fő különbség az, hogy megveszi-e a cég a szoftvert, aztán maga üzemelteti vagy üzemeltetteti (erre még visszatérünk), és egy viszonylag erős kezdeti összeget, majd frissítésért-szupportért bizonyos pénzt fizet, vagy tényleg csak távoli eléréssel, (tipikusan) weblapként kapja meg, azaz szolgáltatásként, amiért egy nagyjából végig azonos díjat fizet?

Az SAP mint szolgáltatás a cikk egyértelmű mélypontja. Itt nem arról van szó, hogy a SAP ne maradt volna döntően on premise (azaz a cégeknél letelepített szoftver), hanem hogy nekiálltak eladni még drága bevezetést is hozzá, plusz eladásból meg nehéz már növekedni, az új feljesztések meg az ügyfelek szerint nem nagyon érik meg az árukat, nem upgrade-elnek. Talán mostanában fognak elgondolkodni egy Saas-osabb verzión és elemeken, de azért az a tétel egyelőre áll, hogy egy nagy cég nem viszi ki az adatait a felhőbe, a kisebb cégekenk szánt Business-by-Design-nal meg gyakorlatilag csak szívni lehet.

Ha arra gondolt a tollnok, hogy a SAP dinamikusan emeli a szupport árait, akkor ilyen értelemben tényleg egyre több a szolgáltatás a portfólióban.

Az IT outsourcing, vagyis kiszervezés megint más. Az egyszerűen annyi, hogy átadják az üzemeltetést egy külső cégnek, akik olcsóbb munkaerővel és méretgazdaságból fakadó előnyökkel hatékonyabban látják el a feladatot, mint a belső IT. (Elvileg persze, mert a mission critical rendszereknél nagyon rosszul jön, amikor kiderül, hogy a 9-17munkaidőn kívül vállalt szolgáltatási szint csak 90%, azaz állhat egy évben cca. 30 éjszakát..., na persze az SLA (service level agreement) minden területen számít, ami külső üzemeltetésű).

A T virtualoso mélyére nézve pedig a Microsoft logo köszön oda, nyilván nem meglepő, hogy a T nem állt neki saját eszközöket fejleszteni. Ettől persze ez még lehet jó választás 'otthontalan' vállalkozások számára, bár a havi 3k gigánkét igencsak borsos ár (Amazonnál mondjuk 15 cent (plusz fogalmanként ugyanennyi), egy feltét kell csak rá, amivel kezelik az S3 fiókot). A Telepresence rendkívül érdekes technológia, és csökkentheti az utazási költségeket, de a (videó)telefonálás mindig is szolgáltatás volt, és legalább annyira hálózat, mint eszközfüggő.

Hogy kerül a mobilnet a szövegbe? Ez ismét rejtély. Google, Facebook? Minden tekkrovatos cikkbe bele kell írni ezeket, az a policy az indexnél? "Nehezebb lesz az átállás a szövegszerkesztők, adatbázisok, és más irodai és kreatív programok esetében." - ez azért WTF-díjas.

Elmondom, hogy miről kellett volna írni: Salesforce, Microsoft Azure Cloud, Google Apps for Your Domain, Oracle (plus Sun), Netsuite, Inuit, Zoho; csak egy pár név, de mindenki nyit a cloud felé. Egyes víziókban sokkal erősebb a private cloud, azaz a nem mindenki számára nyitott felhő, amelyben például a megrendelő nagy cég a specializált beszállítóival együtt használ bizonyos rendszereket, mint az open cloud, de attól még erre gondolkodnak.

Összességében az az érzésem, hogy az index újságírója rácsodálkozott egy jelenségre, amire nem figyelt még fel, és ez tök jó, velem is gyakran előfordul. Csak én nem azért kapom a fizetésem, hogy feltaláljam az elrontott, félreértett spanyolviaszt.

De ha valaki komolyabban akar ismerkedni a témával, akkor érdemes olvasni például az Enterprise Irregularst, akik pont az Enterprise IT átalakulásról író laza blog- és személyes közösség, elég erős hátterekkel (pl. gartner-elemzői múltakkal, stb.)

És a végére az ígért tipp Uj Péternek: az újságíró nem azért újságíró, mert nyomokban összefüggően tud betüket egymás mögé írni, hanem mert uram bocsá' van egy átalános rálátása a témára, és forrásai. De legalább a wikipédiát hajlandó használni, angolul is ha kell.

Ideje lenne kirugdalni a Tumblr elől a jónépet, hogy olvassanak is egy témáról, mielőtt írnak róla. Vagy végleg kirugdalni őket, és lecserélni olcsó ribancokra. Hisz az is hozza a kattintást, s a grafikonon még jól is mutat a költségcsökkentés.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://caracallablog.blog.hu/api/trackback/id/tr61693587

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Konrad · http://onlinemarketing.blog.hu 2010.01.23. 09:28:28

Like. Vagy miafene. Olyan Tumblr-esen :)

Aadaam 2010.02.02. 02:08:08

Ide csak most jutok el.

Kezdjuk egy picit az oktatast, a cikk biztos szar volt, elolvasni nem olvastam, de, ha mar anyazol:

Vekonykliens: A vekonykliens egy GUI-reteg, minden mast a szerverrol szed. Ilyen a digsby, ilyen a proton (neptun asztali kliens), ilyenek az asztali gadgetek-widgetek-nemtomminekhivjak, ilyen szinte az osszes facebook megoldas, ellentetben a pidginnel, az ABEV-vel, a worddel, meg a telefon-kontaktlistamenedzserekkel.

Namost a ketto kozti alapveto kulonbseg: a vastagkliens bele van gyokeredzve a gepbe. Ha a gep meghal, a vastagklienssel szopas van, mert ujra kell telepiteni, es mindennel osszeveszik, meg fuggosegei vannak. Ilyen a nyomtatoszerver is.

Ha ellenben adok egy webes formot, amiben van egy upload gomb, ahol felnyomja a doc-ot, ez lehet akar AIR-ben is, de ha a runtime - air, firefox, dotnyet, flash, mittom megvan, tehat 1 azaz 1 darab program, akkor a vekonykliens menni fog. Lehet, hogy gizike elvesztette a lementett cicas kepeit, de dolgozni tud fel oran belul egy masik eloretelepitett geppel.

"A mainframe-ek soha nem tuntek el igazabol" - nem, bar ertelmes indokot erre annak ellenere nem tudnek felhozni a letezesukre, hogy eveken keresztul tanultam oket. Manapsag leginkabb virtualizacios szervernek hasznaljak, a mainframe ugyanis nem egy nagyranott PC, hanem belso feldolgozohalozat (mondjuk minimum 16 proci), ami egyetlen gepkent gondolkodik onmagarol, teljesen mas felepitessel, es az arak 40 milliotol milliardokig mennek.

Maradjukn annyiban, hogy a hagyomanyos mainframe szerep megszunt letezni ugy nagysagrendileg 10 eve. Vannak ilyen gepek, igen, uj felhasznalotaboruk csekely (talan tavaly az IBM-nek nem is volt uj ugyfele ebbol a szegmensbol, csak meglevo rendszerbe uj hardvert vettek)

A Software-As-A-Service koncepcio megertesehez szinten be kene vezetni a reteg-fogalmat, ugyanis nem azt kapja meg a ceg szolgaltataskent, hogy tavol van a szerver, hanem hogy magatol koveti az AFA-jogszabalyokat, es nem nekik kell frissitgetni, meg a DB se naluk fog lehalni. Ettol meg epithetnek hozza sajat vekonyklienst, meg mindenfele modulokkal szetbarmolhatjak. Tovabbiak lasd Vekonykliens.

(Kapcsolodik egyebkent az outsourcinghoz, hisz ok az egesz DB fenntartast, meg alkalmazaslogika fenntartast megveszik, es nem a sajat belso rendszergazdaikat kell rugdosni, akik nem egyszer meglehetosen nehezen mozdithato nepek.)

Az SAP egyebkent megalakulasa ota a bevezetesbol el kb, szoval nem most talaltak ki ezt, hanem 1972-ben (vagy 71, de a ket datum kozul az egyik.) Ha elmesz egy SAP eloadasra, vagy voltal az elmult 10-15 evben, akkor eszrevehetted, haromnegyede a bevezetesrol szol.

Viszont ami ettol baromira fuggetlen, az a cloud.

A cloud az nem az, hogy az interneten vannak kinn a dolgaim, mert az eddig is igy volt sok helyen (nagyon sok ceg szamlazoszoftvereinek stb a lenyegi resze fut hosting cegeknel, azoknak is, amiknek egyebkent vastagkliensuk van, tehat a kozponti elem nem a spejzban kap helyet)

A cloud dinamikus teljesitmenyhozzarendeles, ill. SaaS rendszerek integralasa (legtobbszor SaaS rendszereken keresztul), azert cloud, mert a vallalkozonal nem marad semmi kezzelfoghato, (epp ezert csinjan kell banni vele), hisz a vekonykliens amit hasznal egy olyan SaaS rendszrre csatlakozik, ami mas SaaS rendszereket hiv ossze mas feluletre. Ha az egyik kihal, csodbemesz. Sok sikert hozza...

A dinamikus teljesitmenyhozzarendelesre ket pelda: az egyik, hogy minden webkettes ceg arrol almodik, hogy majd mindenki oket fogja nezni 3 napon belul, es erre fel is kell keszulni, na ezeknek a divatmajmoknak van egyreszt.

A masik reszre jo pelda az APEH, vagy a felvi.hu: ezeknek az ev jo reszeben baromira nem kell annyi szamitogepnel tobb, hogy minden munkatarsuk ele tudjon ulni egynek. Viszont vannak az evben specialis idoszakok, amikor baromira kene kapacitas, ez jo esetben kiszamolhato, rosszabb esetben nem az (slashdot, tudomisen), mindenesetre akkor hirtelen kene sok gep, de ket nap mulva mar semmi.

Az amazon arra jott ra, hogy a vallalatok karacsonykor nem dolgoznak annyit, viszont ok a gepparkjukat kb. csak es kizarolag a karacsonyi rendelesekre tartjak fenn joreszt, igy maskor - egyebkent horribilis aron, de ezt sokan vitatjak - odaadjak a cegeknek, hadd dolgozzanak vele. A dolog ott sul visszajara, hogy egyesek a karacsonyi boom-ot az amazon szervereivel probaljak tulelni...

Szoval semmi gond, TB tajekozottsagarol mar en is irtam cikket - volt, hogy ez index cimlapra kerult, de sajna pont az van, hogy te is laikuskent lovogeted a szavakat.

Caracalla 2010.02.02. 07:35:06

@aadaam: vekonykliens: amiket te írsz, azok is vékonykliensek persze, amire én gondoltam, az nem a szoftver része a vékonykliensnek, hanem a harver, merthogy arról volt szó, sun ray pl., de persze van windowsos is. Ennek szerintem jó meggközelítése az egyik fontos különbség megragadása, azaz hogy hol van a számítási kapacitás. Itt a kliens-szerver architektúra hardveres részéről van szó, nem a szoftveresről.

Mainframe: igen, igaz, és? Egyébként meg hogy nem tűntek el, annak jó eséllyel a portolás költségei körül kereshető az oka.

A SaaS-nál én a vásárló üzleti szempontjával foglalkoztam, nem az architektúrával, persze bizonyára igazad van az IT-s üzemeltető oldalról.

SAP: az SAP esetében azért nagyon sokszor nem maga a cég, hanem a partnerek csinálják a bevezetést, persze az SAP is ad konzultánst, ha kell. Miközben persze igaz, hogy mindig hangsúlyos volt a bevezetési szolgáltatás.