Al Gore filmje, az 'An Inconvenient Truth' egy eléggé komoly kérdésre hívja fel a figyelmet, a globális felmelegedésre. Alapvetően a tudományos körök nem vitatkoznak azon, hogy globális felmelegedés van, továbbá hogy az emberiség által elégetett fosszilis tüzelőanyagok a fő okozói a folyamatnak. Al Gore-ék a filmhez való anyaggyűjtés során felfedték, hogy 925 peer reviewed cikk közül nulla vitatja ezt a jelenséget. Zéró. Az újságcikkeknek mégis 57%-a igen.

Emellett egy kiszivárgott ipari lobby memo(pdf) kiemelten célként kezeli, hogy az ezzel vitatkozó tudósokat támogatniuk kell, mivel gyakorlatilag ez az egyetlen esélyük, hogy elkerüljék a költséges átalakítását az erőműveknek illetve a térvesztést a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban. Persze az nem mellékes kérdés, hogy a lobby által pénzelt tudósokban lehet-e bízni, én mindenesetre inkább nem nekik hinnék.

Hasonló az érzésem a BSA legújabb közgazdasági vizsgálatával kapcsolatban is, amely a jogtiszta szoftverek használatának gazdasági következményeit igyekszik elemezni, a sajtó számára fogyaszthatóan tálalva. A magyar szervezet szerint minden 1 Ft szoftverre költött költség további 1,25 Ft, alapvetően Magyarországon maradó support, kiskereskedelmi munkatársak, stb. növekedést generál. Az egész világon pedig milliárd dolláros összegről van szó.

Persze a dolog nem ilyen egyszerű. Ugyanis nem arról van szó, hogy ez a semmiből megszülető összeg lenne - mint ahogy az írás sugallja -, hanem azt valahonnan el kell venni. Tipikusan a nem megfelelően licencelt és kifizetett szoftvereket használó cégek és intézmények egyébként is elköltik ezt az összeget valamilyen termékekre. Azzal kapcsolatban is vannak fenntartásaim, hogy a support mértéke és összege mennyi lenne, túl magasnak tűnik a 125%-os arány a szoftver árához képest, nem is beszélve arról, hogy a service centerek legalább is regionálisan szervezettek, nem helyiek. Az open source esetében pedig lehet minden szoftverköltség support, a gazdasági fejlődésért aggódó lobbynak talán akkor azt kellene propagálnia. Továbbá az adatok persze becsültek, továbbá szép grafikonokat sokan össze tudnak dobni, tudomásom szerint az IDC-nek sincsen jövőbe/távolba látó üveggömbje.

Ugyanakkor amennyiben más termékre költik ezt az összeget, vélhetően annak is van kiskereskedelmi forgalmazó háttere, terméktámogatása, netán egyenesen hazai gyártmány, és ebben az esetben a fentinél sokkal jobb arányt is kaphatunk - ki tudja. Ennek a vizsgálatnak a metódusa megint 'ha elégszer elismételjük a kétes eredményeinket, elhiszik', sajnos az SG.hu kritika nélkül hozta le az anyagot (a félreértések elkreülése végett: sajtóközleményként, nem cikként), az Ars Technika azért jelezte fenntartásait.

És akkor a kérdés amivel nem foglalkoznak: hogyan lehet elérni az illegális szoftverhasználat 10%-os arányú csökkentését? Hát, gondolom ők copyright lobby lévén szeretnének további rendfenntartói erőforrásokat erre a célra, de persze arról sincs semmi becslés, hogy az hogy arányulna a fenti 125%-os arányhoz (pl. 1 Ft jogtisztává tett szoftvert lehet, hogy 5 Ft-os rendfenntartói forrásból lehet elérni csak), szóval kihagytak egy igencsak jelentős költséget, ami valószínűleg társadalmi méretben az egész folyamatot költségesebbé teszi, mint amennyit nyerni lehetne rajta.

A fenti esetben tehát: szoftvergyártók nyernek 1 Ft-ot, ez persze kimegy az országból, a társadalomban termelődik további 1,25 Ft (aminek a forrását egyébként szintén a magyar cégek jelentik), de ezért elkölt például 5 Ft-ot. Végső mérleg: az egész sokkal költségesebb, sőt Magyarország csak bukik a dolgon. És akkor még ehhez a veszteséghez jön hozzá annak a területnek a vesztesége, amelyről elvonták a szoftver költségének fedezésére az összeget, amennyiben nem szabad, párnában tartott erőforrásokból fedezik. És jellemzően nincsenek Magyarországon szabad erőforrások. Mert ebben az esetben társadalmi szinten igazából nyereség nem keletkezik.

Akárhogy is, a licencdíj nagy része elhagyja az országot, de a behajtása jelentős költséget generál.

A BSA tehát megint beveti a FUD-ot, hiszen kihagy egypár jelentős részt az egyenletből ebben a bogus tanulmányocskában.
Egyszerűen nem szabadna polgári jogi jogviszonyok kikényszerítésére különösebb állami erőforrásokat fordítani, erre vannak a polgári perek, bíróságok sőt adott esetben végrehajtók.

A szerző a legteljesebb mértékben elítéli a nem jogszerű szoftverhasználatot.