Meglepő, de a dolgozat a 24. oldaláig többé-kevésbé korrekt. Már éppen kezdtem örülni, hogy valaki magyar nyelven írt egy jó összefoglalást a szoftverek jogi védelméről. Ugyanakkor sajnos szerzőnk a 24. oldalon eltaszítja magát a tényszerűség partjaitól, hogy megmerítkezzen az irrealitás hullámaiban. Íme, másfél oldal idézet (sajnos nem bírtam megállni, hogy bele ne irogassak):
"Szerzői jogi védelem vagy szabadalmi oltalom?
A számítógépi programalkotásokkal kapcsolatban időről időre felmerül a kérdés, hogy a szerzői jog nyújtja-e a legmegfelelőbb védelmet. Egyre (Szerintem helyesebb volna a következő: ...Eggyel nagyobb azoknak a tábora...) nagyobb azok tábora, akik a végső megoldást a programok szabadalmi védelmében látják.
A szabadalom ugyan a szerzői joggal ellentétben csak regionális (már amelyik, mert leginkább is az országhatárig tartót) védelmet nyújt, fenntartása komolyabb összegbe kerül, az általa elnyert védelem azonban sokkal erősebb (Ennek semmi értelme. Teljesen más a szabadalom és a szerzői jog. Például a szerzői jog nem kívánja meg a nyilvános publikálást, vagy a feltalálói lépést, vagy az ipari alkalmazhatóságot, szóval azért nem ilyen egyértelmű). A szabadalmi védelmet ellenzők, azonban pont ettől az átfogóbb védelemtől tartanak (Vajon kik lehetnek ezek a sötétben bújkáló ellenforradalmárok? Ne izguljunk, mindjárt kiderül.).
A szabadalmi védelmet a szabadalmazó akár 20 éven keresztül is fenntarthatja, amely a számítógépi programalkotások esetében igen hosszú idő (Bár még mindíg rövidebb, mint a szerzői jog p.m.a.75, ugye). Sokan attól tartanak, hogy a szabadalmak ellehetetlenítenék a kisebb fejlesztő cégeket, azáltal, hogy a nagyobb gazdasági tőkével rendelkező
cégek védekező jelleggel olyan programokat, programozási elemeket is szabadalmaztatnának, amelyekre nincs is szükségük (Hmm, ez csak akkor lehetséges, ha nemcsak létezik a szoftverszabadalom, de minden szirre-szarra megadják, mint aktuálisan az USÁ-ban, mindegy), ezáltal azonban megakadályozzák, hogy mások használhassák azokat. Számos vélemény szerint a szabadalmak hosszan tartó monopóliumok kialakulását teszik lehetővé (Ez azért több mint vélemény. Minden szabadalom egy monopólium, ez a lényege.).
Tekintve, hogy a programok, főleg az összetettebb alkotások, kisebb, önállóan is védelmet
élvező elemekből állnak, elő állhat a szabadalmak révén az a helyzet, hogy a programozóknak egy mű elkészítéséhez számtalan licencia szerződést kell megkötniük.
A számítógépi program funkcionális műjellegéből adódóan a szabadalmi védelem révén lehetővé válik az, hogy két egymástól függetlenül kifejlesztet program közül az egyik, csak azért élvez majd védelmet, míg a másik nem, mert alkotója hamarabb nyújtotta be a szabadalmi engedély iránti kérelmét. A szabadalmi védelem fenntartása évről évre komoly összegekbe kerül a szabadalmi kérelem benyújtójának. A gyártók ezt a költséget minden bizonnyal a felhasználókra hárítanák. Az ellenzők szerint a szabadalmi rendszer teljes mértékben lelassítaná a technikai fejlődést, azáltal, hogy a fejlesztési pénzek egy részét a szabadalom fenntartása vonná el, továbbá a kis és közép vállalkozások egy része a szabadalmaztatással járó költségeket nem is lenne képes kifizetni.
A szabadalom ellen érvelők fő indoka azonban az, hogy a szabadalmak ellehetetlenítenék az open source társadalmat (Na ugye, tudtuk, hogy kik bújkálnak itten a sötétben. Ráadásul egy egész társadalom. Ssját kormányzattal, állami szférával, és vegyesbolttal.). Az open source nem jelent mást, mint nyílt kód (De, rohadtul mást jelent. Négy szabadság.). Az open source társadalmat olyan programozók ezrei adják, akik azt tűzték ki célul, hogy megalkotnak egy olyan operációs rendszert, amely nyílt forráskódú, azaz, ingyen hozzáférhető bárki számára (Ja, feltétlenül. Különösen igaz ez a csak Win alapon futó nyílt forráskódú szoftverek íróira. Meg a Google, Sun, IBM, etc. alkalmazottaira. Hogy megalkossanak egy nyílt forráskódú operációs rendszert. Aztán elnevezzék Linuxnak. Majd ha kész lesz. Esetleg OpenSolarisnak. Nyílt forráskód=ingyenes? Megint mellé.). Azáltal hogy a rendszer forráskódja mindenki számára ismert lenne, véleményük szerint a szoftvergyártók is sokkal gyorsabban, kisebb költségvetéssel tudnának programokat előállítani, mivel nem jelentene többé problémát, hogy megteremtsék az interoperabilitást a programjuk, valamint a felhasználó által használt zárt kódú operációs rendszer között. Ez a programok előállítási költségét radikálisan leszorítaná. Egy esetleges szabadalom ezt az elképzelést sodorná veszélybe sokak szerint. (JA, újabb brilliáns érv. Mondjuk a különböző Linux distrok sem éppenséggel interoperábilisak, szóval a valóság megint nem egészen passzol. Nem tudom, feltűnt-e, de eddig nem volt lábjegyzet. komolyan. Nem kell félni, ebbe a fejezetbe egyáltalán nem jutott.)
Mindezen érvekkel szemben a szabadalmi oltalom mellett szól az, hogy serkentené az innovációt. (Íme egy újabb magátólértetődő állítás. A hivatkozások hiánya csak növeli a hitelességét, nemde?) A szerzői jog védelemben részesült programok fejlesztői a technikai részleteket, fejlesztéseket titokban tartják, ezáltal a kisebb fejlesztő cégeknek az alapoktól kell kezdeniük minden egyes program megírását, mivel nem ismerik a más, nagyobb fejlesztő cégek által elért esetleges technikai újításokat. A szabadalom ezt az egyenlőtlenséget szüntetné meg azáltal, hogy számos programozási eredmény, módszer kerülne nyilvánosságra, amelyet mások további szabadalmak megalkotására használhatnának fel. (Vagyis gyakorlatilag kizárná, hogy a piacon egymással párhuzamos funkcionalitást kínáló termékek versengjenek. Mindíg van egy monopolista, a többiek meg igyekeznek fejleszteni. Hmm, sounds good. Nem ,nem igazán.)
(Oldal vége)
A szabadalmi oltalom kérdése tehát megosztja a szakmabelieket is (Itt akkor most milyen szakmáról is lenne szó? Én még nem hallottam olyan ami programozóról, aki helyeselné a szoftverek szabadalmazását, különösen mostanában). A probléma azonban egyre erősebben jelentkezik, illetve újra a figyelem középpontjába került, azáltal, hogy az egyik legfontosabb piaci szereplő, az Amerikai Egyesült Államok, esetjoga egyre inkább teret ad a számítógépi programok, valamint az azokon alapuló találmányok szabadalmaztathatóságának (Ja, egészen friss infó, mivel épp most próbálnak kimászni abból a mocsárból, amibe keverték magukat.). Az európai jogalkotás válaszút elé került (Főképp, hogy egyszer már elutasították a szoftverek szabadalmazásáról szóló direktívát.). Vajon mennyire kívánja, illetve mennyire képes magáévá tenni a kontinentális jogrendszer az amerikai példát?
Mennyiben erősítené meg az európai szoftver gyártók piaci helyzetét egy egységes szabályozás? A
kérdések megválaszolásához szükséges az egymástól eltérő két rendszer vizsgálata."...
Eredetileg arról akartam írni, hogy megújult a Jogifórum, milyen web2.0-s lett meg minden, erre ez lett belőle. Kellene írni egy rebuttalt, de pillanatnyilag csak mély kétségbeesést érzek. Volt szerencsém találkozni olyan jogvégzett és praktizáló jogásszal, aki aztt hitte van Magyarországon szoftverszabadalom, ugyanakkor - mentségére szóljon - kimondottan nem ez volt a szakterülete. Az ostobáknak csak ahhoz van szükségük a sikerre, hogy a hozzáértők ne tegyenek semmit (All the idiots need to succeed is experts to do nothing).
