Caracalla blogja

Internet, jog, játék

Kontakt és egyéb infók

CC ígéret

Creative Commons Licenc

Címkék

7; (1) acta (1) adatvedelem (9) adobe (1) agile (2) ai (2) ajanlo (4) allami szfera (10) álláskeresés (1) állás keresés (1) amazon (2) amd (1) apollo (1) apple (5) artisjus (4) at&t (1) atom (1) biztonsag (5) blackbox (1) blog (26) blogter (3) bsa (4) budapest (5) bug (2) bullshit (2) buntetojog (7) censorware (7) chrome (1) cikkek (1) cisco (2) cloud computing (1) complex (1) copyright (44) creative commons (1) cyberspace (2) cybersquatting (3) cybook (1) datacenter (1) dea (1) digg (2) digitalis jog (1) digitalis utonallas (27) digitalis vilag (33) dmca (3) drm (21) ebédidő (1) ebook (4) ecj (1) ego (29) elektronikus alairas (1) életem (1) életem nem mindennapjai (1) életképek (1) élmények (1) email (3) empire tw (2) én (1) énblog (2) ensz (3) epub (2) étkezés (1) eu (19) eu self (1) e archiving (1) e kereskedelem (3) facebook (5) fantasy (1) fcc (4) fec (1) feed (14) feedburner (4) felsooktatas (5) filecsere (32) franciaorszag (3) frekvenciagazdalkodas (1) fud (5) gaming (1) gmail (2) goldenblog (3) google (13) google reader (3) gpl (1) grammar nazi (1) gyermekpornografia (1) hackers not dead (1) hadopi (2) hardware (4) harvard (1) hoax (1) hoi3 (1) hr (1) humor (8) hvg (8) hvg.hu (1) i2010 (1) ibm (2) identity (4) identity system (3) index (22) innovacio (18) intel (2) intellectual property (20) internet (107) internethungary (1) iptv (1) iso (1) isp (2) iwiw (4) jatekszoftver (10) java (1) jog (109) jogdij (3) jogelmelet (1) jogiforum (3) jogtar (3) kalozkodas (14) kina (1) kína (3) kinai nepkoztarsasag (1) konferecia (1) konyv (1) kozigazgatas (6) kozjoszag (2) kozos jogkezeles (5) kreativitas (1) kritika (4) kultura (3) lcd (1) leírások; (1) lessig (3) link (1) linux (12) lol (11) magas tudomany (1) marketing (10) media (32) microsoft (23) microsoft; (1) miner (1) mobilvilag (4) mobipocket (2) mp3 (6) mpaa (1) msi wind (1) mszh (2) mti (1) muveszet (1) myspace (2) nagy britannia (1) nemzetkozi jog (1) nepszabadsag (1) netscape (1) netvibes (1) net filtering (3) net neutrality (12) nin (1) nyelvtan (1) odf (1) office software (1) olaszorszag (1) online ujsagiras (2) openness (2) openoffice.org (3) opensocial (2) open access (1) open source (21) origo (8) os (1) osi (1) outsourcing (1) oxml (1) p2p (6) pagerank (1) pc szereles (1) phd (1) piac (8) politika (29) privacy (11) ps4 (1) rant (70) reklam (3) ria (2) riaa (12) rpg (2) rpg.hu (1) rss (5) saas (2) sajto (1) serveros (1) silverlight (1) smo (2) software (1) sony (4) spam (8) spectrum auction (1) steam (3) sun (4) superego (1) szabadalom (4) szabvany (5) szerzoi jog (38) szjt (3) szoftverfejlesztes (3) szoftverszabadalom (6) szoftverteszteles (2) szolasszabadsag (5) techcrunch (1) telekommunikacio (10) terminartors (1) tippek; (1) toshiba (1) total war (1) trükkök; (1) tudaselmelet (3) twitter (4) ubuntu (2) ugyfelkapu (2) uncov (1) upc (1) usa (15) uspto (2) vedjegy (2) verizon (3) verseny (9) virtualis haboru (1) virtualizacio (1) vista (3) vodafone (2) voip (1) wardriving (1) warez (1) web2.0 (27) webos (2) welcome to hungary (30) wifi (6) wiki (1) wikileaks (1) wikipedia (4) wimax (1) windows (9) windows; (1) winer (5) xml (2) xp (3) yahoo (1) youtube (3) zene (5)

Friss topikok

  • Szedlák Ádám: Plusz kérdés: képes lesz-e a Sony a kínált funkciókat az egész világon bemutatni és üzemben tartan... (2013.03.01. 14:25) PS4
  • lipot: Olvasgattam a korábbi posztokat, belinkelt törvényeket és lehet, hogy egyértelmű, azért mégis szer... (2011.01.20. 10:28) Bejelentésköteles a webbolt működtetése, hogy is van ez?
  • Boca: Lehet h így van, de ezek hatása egyelőre nem látszik, mert a user kezében lévő technológiákkal kön... (2010.12.29. 06:09) A WikiLeaks internetszabályozási ötletelést vált ki
  • Caracalla: Konrád, nem vitatva amit írsz, kiadói oldalról az nem mentség, ha azt hozzák fel, hogy nem értenek... (2010.10.09. 19:05) A könnyűlovasság károgása
  • emzperx: Már az iwivvel is ez volt az egyik fő probléma úgyhogy ez spanyolviasz. Megyek is a subbára balfék... (2010.05.17. 01:53) Életek a Facebook

2008.04.16. 11:59 Caracalla

Az Szjt-t módosító törvényjavaslat teljes szövege

Címkék: szerzoi jog szjt


2008. évi …. törvény

a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény jogharmonizációs célú módosításáról

1. §

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 9. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A jogszerző által megszerzett vagyoni jogokkal – külön jogszabály szerint – rendelkezni lehet, azok átruházhatók, illetve átszállhatnak.”


2. §

Az Szjt. 19. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A hangfelvétel-előállító követelheti, hogy a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek hangfelvételen való újabb többszörözését és példányonkénti terjesztését megfelelő díjazás ellenében számára is engedélyezzék.”

3. §

Az Szjt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adására is. A hangfelvételben foglalt művek szerzői e jogukat a 78. § (2) bekezdésének megfelelően gyakorolhatják. A filmalkotások szerzői e jogukat szintén csak közös jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.”

4. §

Az Szjt. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) A nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőit a haszonkölcsönbe adásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
(2) A díjat a kultúráért felelős miniszter (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) által felügyelt költségvetési fejezetből kell megfizetni; erről a miniszter gondoskodik.
(3) A díjat a szerzők által a 86. § (3) bekezdése alapján erre a célra alakított külön közös jogkezelő szervezet állapítja meg, ennek hiányában az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet látja el az ezzel a díjazással összefüggő közös jogkezelést is. A szerzők díjigényüket csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. 
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott művek példányainak a díj megállapításához és felosztásához szükséges azonosító adatairól (különösen a szerző nevéről, a mű címéről, valamint a kiadást azonosító adatokról) és a haszonkölcsönzés céljára való kölcsönbeadásaik számáról a könyvtárak a (3) bekezdésben megjelölt közös jogkezelő szervezet, valamint a miniszter számára évente, a tárgyévet követő első naptári negyedév végéig adatot szolgáltatnak. A díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett könyvtárak körét külön jogszabály állapítja meg.
(5) A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani; a díj a tárgyévet követő harmadik naptári negyedév első napján esedékes. Azokat az egy főre eső díjakat, amelyek mértéke a felosztással járó indokolt kezelési költséget nem haladja meg, kulturális célokra kell fordítani. A fennmaradó befolyt díjak legfeljebb ötven százaléka – felosztás nélkül, a felosztási szabályzat rendelkezései szerint – szintén kulturális célra fordítható. A felosztási szabályzatban kell meghatározni azokat a kulturális célokat, amelyekre a díjak fordíthatók, valamint a díjaknak azt a hányadát, amely felosztás nélkül e célokra fordítható. A felosztási szabályzatnak a díjak kulturális célokra történő fordításáról szóló rendelkezései csak azt követően alkalmazhatók, hogy azokat a miniszter jóváhagyta.”

5. §

(1) Az Szjt. 35. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és
a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges,
b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás céljára készül,
c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről készül, vagy
d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi.”
(2) Az Szjt. 35. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:
„(8) Az (1), a (4) és az (5) bekezdésben szabályozott esetekben a jogszerűen létrejött műpéldányról vagy a nyilvánossághoz jogszerűen közvetített műről történő többszörözés minősül szabad felhasználásnak.”

6. §

Az Szjt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § Az országos szakkönyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra.”

7. §

    Az Szjt. V. fejezete a következő új alcímmel és 57/A–57/C. §-okkal egészül ki:

„A felhasználás engedélyezése ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző (árva mű) esetén
„57/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal legfeljebb öt évre szóló, nem kizárólagos, át nem ruházható, további felhasználási engedély adására nem jogosító felhasználási engedélyt ad kérelemre annak, aki a felhasználási szerződés megkötése érdekében a szerző felkutatására az érintett műtípus és a felhasználási mód figyelembevételével megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket, és a szerző felkutatása nem járt eredménnyel.
(2) Ha a szerző személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, a Magyar Szabadalmi Hivatal a szerző, illetve a felhasználó kérelmére a felhasználási engedélyt a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjával kezdődő hatállyal visszavonja azzal, hogy a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától a felhasználás még legfeljebb további egy évig folytatható, de csak az e napon meglévő mértékben.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott esetben a szerzőnek méltányos díjazás jár, amelyet a szerző személyének vagy tartózkodási helyének ismertté válását követően kell megfizetni. A díjjal kapcsolatos viták bírósági útra tartoznak.
(4) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjáig komoly előkészületeket tettek, azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válásakor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.
(5) A szerző a felhasználási engedély hatályának megszűnésétől vagy a visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig követelheti a felhasználótól a (3) bekezdés alapján őt megillető díj megfizetését.
(6) Az (1)–(5) bekezdések nem alkalmazhatók, ha a felhasználás jogosítása közös jogkezelésbe tartozik.

57/B. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az 57/A. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos  hivatalból vagy kérelemre történő  értesítésre vonatkoznak;
b) a Magyar Szabadalmi Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja;
c) nem alkalmazhatók a Ket.-nek az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;
d) a Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak; a Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseit a Fővárosi Bíróság – az 57/C. §-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül.
(2) Az 57/A. § (1) bekezdése szerinti kérelemért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(3) Az árva művek felhasználásának engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat – ideértve a (2) bekezdés szerinti díj mértékét – külön jogszabály állapítja meg.
 
57/C. § (1) Az 57/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Magyar Szabadalmi Hivatalnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

(4) Az 57/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai – a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – megfelelően irányadók.”

8. §

Az Szjt. 86. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

    „(2) Közös jogkezelő szervezetként egyesület különösen a következő művekkel, illetve teljesítményekkel kapcsolatos szerzői, illetve szomszédos jogok kezelésére vehető nyilvántartásba:
a) irodalmi, illetve zenei művek,
b) egyéb alkotóművészeti alkotások,
c) filmalkotások,
d) előadóművészi teljesítmények,
e) hangfelvételek,
f) filmelőállítói teljesítmények.
    (3) A jogosultak önrendelkezési jogának érvényesítése és a jogkezelés hatékonyságának fokozása érdekében a (2) bekezdésben említett csoportosítástól el lehet térni, illetve a (2) bekezdésben említetteken kívüli jogok közös kezelésére alakult egyesület is nyilvántartásba vehető.”

9. §

Az Szjt. 87. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
    „Más szervezetnek történő díjfizetés, illetve más szervezettel történő megállapodás az érintett jogkezelési tevékenység tekintetében nyilvántartásba vett egyesület és az általa képviselt jogosultak irányában nem hatályos, és nem mentesít a szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei alól.”

10. §

(1) Az Szjt. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az az egyesület vehető a közös jogkezelést végző szervezetek nyilvántartásába,]
„b) amely az érintett jogosultak jelentős részét képviseli azáltal, hogy
1. tagjai vagy hozzá csatlakozni kívánnak az egyesület által végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak,
2. vele jogaik közös kezelésére egyedi megállapodást kötöttek az egyesület által végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak, és
3. az érintett jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás szempontjából fontos külföldi szervezetekkel kölcsönös képviseleti szerződéseket kötött, vagy ilyen szerződések megkötésére irányuló kölcsönös szándéknyilatkozatokkal rendelkezik.”
    (2) Az Szjt. 88. §-a (1) bekezdésének f) pontja 5. alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az az egyesület vehető a közös jogkezelést végző szervezetek nyilvántartásába,
f) amelynek alapszabálya rendelkezik arról, hogy az egyesület)]
„5. a közös jogkezeléssel elért és az indokolt kezelési költséggel csökkentett bevételét felosztási szabályzata alapján – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – felosztja az általa képviselt érintett jogosultak között, függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem.”
(3) Az Szjt. 88. §-ának (2)–(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és az Szjt. 88. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Annak megállapításakor, hogy az egyesület az érintett jogosultak jelentős részét képviseli-e, illetve, hogy több egyesület közül melyik képviseli az érintett jogosultak nagyobb részét, a jogosultak létszámát, műveik, illetve szomszédos jogi teljesítményeik felhasználási arányát és a jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figyelembe kell venni.
(3) Az egyesületet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell tekinteni, ha fenn tudja tartani az általa képviselt jogosultak, illetve a közös jogkezelés körébe tartozó művek vagy szomszédos jogi teljesítmények, valamint a különböző felhasználások olyan adatbázisát, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára.
(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának kezelésére több vagy újabb – a nyilvántartásba vétel feltételeinek egyébként megfelelő – egyesület kéri nyilvántartásba vételét, több egyesület vagy az újabb egyesület akkor vehető nyilvántartásba a 91. § (1) bekezdésében szabályozott, illetve a törvényben előírt közös jogkezelés körében, ha ez a közös jogkezelés működőképességét és hatékonyságát – sem a jogosultak, sem a felhasználók, illetve a díj fizetésére kötelezettek oldalán – nem veszélyeztetheti.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltétel nem teljesül,
a) több egyesület közül azt kell nyilvántartásba venni, amelyik az (1) bekezdésben előírt feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani;
b) az újabb egyesületet kell nyilvántartásba venni és a korábban nyilvántartásba vett egyesületet a nyilvántartásból törölni kell, ha az (1) bekezdésben előírt feltételeket az újabb egyesület összességében jobban meg tudja valósítani.”

11. §

Az Szjt. 89. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    „(2) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges – a 88. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott – feltételek teljesítését igazoló iratokat. A 88. § (4) bekezdésében előírt feltétel teljesítése – egyebek mellett – igazolható az érintett egyesületek különösen arra kiterjedő megállapodásával, hogy melyikük ad a felhasználónak engedélyt a felhasználásra, illetve érvényesít díjigényt azoknak a jogosultaknak a jogaival kapcsolatban, akiket egyikük sem képvisel, illetve abban az esetben, ha a közös jogkezelést e törvény írja elő [19. § (1) bek., 20. § (7) bek., 21. § (8) bek., 23. § (3) és (6) bek., 23/A. § (3) bek., 27. § (1) bek., 28. § (3) bek., 70. § (9) bek., 73. § (3) bek., 77. § (3) bek., 78. § (2) bek., 100. §]. A kérelmező nyilvántartásba vételét ez utóbbi megállapodás jóváhagyásának is kell tekinteni, és annak tartalmáról a (3) bekezdés szerinti közleményben kell tájékoztatást adni. Az iratokban – a nyilvántartásba vétel feltételei vizsgálatához szükséges részletességgel – közölni kell a tagoknak, illetve az egyesülethez csatlakozni kívánó vagy azzal egyedi megállapodást kötő jogosultaknak az azonosításhoz szükséges személyes adatait. Ezen adatokat és azon szervezetek azonosításra alkalmas adatát, amelyekkel az egyesület kölcsönös képviseleti szerződést kötött, a nyilvántartásba vételt követően a felhasználók számára az egyesület közzéteszi és folyamatosan frissíti.”

12. §

    Az Szjt. a következő 89/A. §-sal egészül ki:
    „89/A. § (1) Ha az e törvény által előírt közös jogkezelést végző közös jogkezelő egyesületet úgy törlik a nyilvántartásból, hogy nincs más olyan, nyilvántartásba vett egyesület, amely az e törvény által előírt közös jogkezelést végezhetné, a miniszter a vezetésével működő minisztérium honlapján és legalább két országos napilapban közzétett hirdetményében felhívja az érintett jogosultakat arra, hogy az általa kitűzött határidőn – de legfeljebb három hónapon –  belül kezdeményezzék közös jogkezelő szervezetük nyilvántartásba vételét.
    (2) Az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig a jogdíjakat a törölt közös jogkezelő egyesület által alkalmazott díjszabás alapján kell megfizetni a miniszter által a hirdetményben megjelölt módon. Az új jogkezelő egyesületnek a kitűzött határidőben történő nyilvántartásba vétele esetén az így megfizetett jogdíjakat az új egyesület osztja fel, ellenkező esetben a miniszter a befolyt jogdíjakat a határidő elteltét követően a Nemzeti Kulturális Alap részére utalja át.
    (3) Ha az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig nem alakul meg az e törvény által előírt közös jogkezelést végző egyesület, azt mindaddig úgy kell tekinteni, hogy az érintett jogosultak a felhasználást díjfizetés és adatszolgáltatás nélkül engedélyezik, ameddig az új jogkezelő egyesületet nyilvántartásba nem veszik.
(4) A miniszter az (1) bekezdés szerinti törlést kimondó határozatában kijelöli azt a közös jogkezelő szervezetet, aki a törlés jogerőre emelkedéséig megfizetett jogdíjakat az érintett jogosultak között a törlés időpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján felosztja.”

13. §

Az Szjt. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

    „90. § (1) A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesület abban a körben, amelyben a nyilvántartás szerint jogkezelésre jogosult, rendszeres időközönként megállapítja és a tervezett alkalmazás kezdő időpontja előtt legalább három hónappal megküldi a miniszternek az egyes felhasználási módok tekintetében – a felhasználókra indokolatlan megkülönböztetés nélkül vonatkozó – jogdíjakat és a felhasználás egyéb – az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő – feltételeit (a továbbiakban együtt: díjszabás).
    (2) A díjszabás megállapításához a miniszter jóváhagyása szükséges. A miniszter a jóváhagyás előtt véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől, valamint ezt követően a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökétől és – a 21. § (1) bekezdésének első mondatában meghatározott díj, valamint a 26. § (8) bekezdésének második mondatában szabályozott felhasználás tekintetében – az elektronikus hírközlésért felelős minisztertől. A véleményezést a díjszabásnak a miniszterhez történő benyújtásától számított negyvenöt napon belül kell lefolytatni. A 21. §-ban meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti szervezetei minősülnek felhasználónak, illetve felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a Magyar Közlönyben való nyilvánosságra hozatalának feltétele; nem zárja ki, illetve nem érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében. A szerződési feltételek tisztességtelensége miatti megtámadhatóság szempontjából a díjszabás nem minősül jogszabály által megállapítottnak, illetve olyannak, mint amelyet jogszabály előírásának megfelelően határoztak meg.
    (3) A miniszter attól a jelentős felhasználótól, illetve felhasználói érdek-képviselettől köteles véleményt kérni, aki véleményezési szándékát a miniszternek az adott évben a minisztérium honlapján a díjszabás benyújtását követően haladéktalanul e célból közzétett felhívása alapján, a felhívás közzétételétől számított tizenöt napon belül írásban bejelenti, és egyidejűleg benyújtja a (4) vagy az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(4) Jelentős felhasználó az a személy, aki az érintett közös jogkezelést végző egyesülethez intézett megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelőző naptári évben az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján megfizetett összes jogdíj 1%-át.
(5) Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történő képviseletére, továbbá a közös jogkezelést végző egyesület által az érdek-képviseleti szervezet megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti szervezet tagja az adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelőző naptári évben az adott díjszabás alapján megfizetett jogdíj legalább 10%-át megfizette.
(6) A közös jogkezelést végző egyesület a (4) és az (5) bekezdésben foglaltakról a felhasználó vagy a felhasználói érdek-képviseleti szervezet megkeresésének beérkezését követően haladéktalanul nyilatkozik, és a nyilatkozatot a megkereső felhasználónak, illetve érdek-képviseleti szervezetnek, továbbá a miniszternek megküldi. A miniszter a felügyelet körében ellenőrzi, hogy a közös jogkezelő egyesület nyilatkozata a valóságnak megfelel-e.
(7) Nem kell véleményt kérni attól a jelentős felhasználótól, illetve felhasználói érdek-képviseleti szervezettől, amely a közös jogkezelést végző egyesülettel a díjszabás alkalmazási körében felhasználási szerződést, illetve az engedélyezési jog nélkül fennálló díjigény gyakorlása körében díjfizetési megállapodást (keret-felhasználási szerződést, illetve keret-díjfizetési megállapodást) kötött. A közös jogkezelést végző egyesület a díjszabáshoz a jóváhagyásra történő benyújtáskor csatolja a felhasználási szerződés, illetve a megállapodás egy eredeti példányát.
(8) Ha a díjszabással kapcsolatos véleményezés során a miniszter azt állapítja meg, hogy a díjszabás tekintetében a közös jogkezelést végző egyesület és a véleményezésre jogosultak között jelentős véleményeltérés van, erről az érintetteket legkésőbb a véleményezésre rendelkezésre álló határidő lejártát követően haladéktalanul tájékoztatja. A tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a (4) bekezdésben meghatározott felhasználó vagy az (5) bekezdésben meghatározott érdek-képviseleti szervezet, illetve az érintett közös jogkezelést végző egyesület a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat. Az egyeztető testület megalakítására és eljárására a 103105. §-okat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az eljárást hatvan napon belül be kell fejezni.
(9) Amennyiben az arra jogosult egyeztető eljárást kezdeményezett, a miniszter az egyeztetés kezdeményezésének időpontjától számított hatvan napra a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárást felfüggeszti. Amennyiben az egyeztető eljárást az arra jogosult nem kezdeményezi határidőben, továbbá ha a felek között nem jön létre megállapodás, a miniszter az egyeztető testület által készített tervezet figyelembevételével dönt a jóváhagyásról. Amennyiben a felek között az eljárásban megállapodás jön létre, vagy az egyeztető testület által javasolt megállapodást mindegyik fél elfogadja, a miniszter az egyeztető testület eljárása során létrejött megállapodás szerinti díjszabást hagyja jóvá. A miniszter a jóváhagyásról az arra okot adó esemény bekövetkeztét követő tíz napon belül dönt.
(10) A díjszabást a közös jogkezelést végző egyesület a jóváhagyást követően a Magyar Közlönyben saját nevében nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az előző időszakra megállapított és jóváhagyott – a Magyar Közlönyben korábban nyilvánosságra hozott – díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt.
(11) A díjszabás alkalmazása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
(12) Az (1)–(9) bekezdések szerinti eljárásban a Ket. nem alkalmazható.”

14. §

Az Szjt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    „91. § (1) Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának kezelésére egy közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba és ez a közös jogkezelő szervezet valamely felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, illetve a felhasználóval szemben díjigényt érvényesít, a felhasználó jogosult az egyesület által végzett jogkezelés szempontjából érintett valamennyi jogosult – e törvény előírása vagy a jogosultak elhatározása alapján közös jogkezelés alá tartozó – azonos műfajú műveinek vagy szomszédos jogi teljesítményeinek felhasználására is, az ezekre a művekre vagy szomszédos jogi teljesítményekre vonatkozó jogdíjak azonos feltételek alapján történő megfizetése mellett (kiterjesztett hatályú jogkezelés). Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának kezelésére több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, e rendelkezést – azokra a jogosultakra, akiket egyikük sem képvisel – a 89. § (2) bekezdésében említett megállapodás szerint kell alkalmazni.
    (2) Ha a 88. § (4) bekezdése alapján több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és azok a bejegyzést megelőzően nem állapodtak meg arról, hogy melyikük ad a felhasználónak engedélyt a felhasználásra vagy érvényesít díjigényt azon jogosultak tekintetében, akiket egyik közös jogkezelést végző egyesület sem képvisel, a közös jogkezelő szervezetek a bejegyzést követően is megállapodhatnak erről. A megállapodás hatálybalépéséhez ez esetben a miniszter külön jóváhagyása szükséges. A megállapodás tartalmáról a 89. § (2) bekezdésben meghatározott módon kell tájékoztatást adni. Ha nem állapodnak meg addig, amíg az az időszak, amelyre az előző díjszabást megállapították, le nem jár, a miniszter azt a közös jogkezelő szervezetet jelöli ki – az egyikük által sem képviselt jogosultakat illetően – kiterjesztett hatályú jogkezelést végző szervezetnek, amelyik a bejegyzés feltételeit összességében a legjobban tudja megvalósítani. E kijelölést a miniszter a Magyar Közlönyben közzéteszi, és – szükség esetén – hivatalból megfelelően módosítja a nyilvántartásban a többi érintett közös jogkezelő szervezetre vonatkozó bejegyzést.
    (3) Nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek azon jogosult tekintetében, aki az érintett közös jogkezelést végző egyesülethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy szomszédos jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. A közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg. A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő jogosítása ellen, ha a közös jogkezelést e törvény írja elő. Nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek azon jogosult tekintetében sem, akit a 93/A. § szerinti szervezet közvetlenül képvisel. 
    (4) Ahol e törvény irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetet említ, azon azt az egyesületet kell érteni, amelyet a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartása szerint az adott – irodalmi, illetve zenei művekkel kapcsolatos – engedélyezési jog vagy díjigény gyakorlására nyilvántartásba vettek, és amely e körben jogosult a kiterjesztett hatályú jogkezelésre. Ezt a szabályt megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha e törvény képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok kezelését végző szervezetet említ.”

15. §

    Az Szjt. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    „(1) A közös jogkezelési tevékenység felett – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ával összhangban – gyakorolt felügyelet körében a miniszter évente, illetve szükség esetén ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak-e, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek-e a szerzői jogi jogszabályokba.”

16. §

Az Szjt. XII. fejezete a következő alcímmel és 93/A. §-sal egészül ki:

„Közös jogkezelés külföldi szervezet által
93/A. § (1) Az a közös jogkezelést végző szervezet, amely az Európai Gazdasági Térség tagállamának jogszabályaival összhangban közös jogkezelési tevékenységet végezhet, és a létesítő okiratában megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségben van (a továbbiakban: külföldi szervezet), a Magyar Köztársaság területén a (2)(3) bekezdések szerint folytathat közös jogkezelési tevékenységet.
(2) A külföldi szervezetre a 8693. §-ok rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) egyesületen a külföldi szervezet létesítő okiratában meghatározott jogi formát, alapszabályon a külföldi szervezet létesítő okiratát kell érteni;
b) közös jogkezelésnek külföldi szervezet által csak akkor van helye, ha a folytatni kívánt közös jogkezelési tevékenység arra az esetre vonatkozik, amikor zeneművet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tesznek a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg [26. § (8) bek., 73. § (1) bek. e) pont, 76. § (1) bek. c) pont].
(3) A nyilvántartásba vételre vonatkozó valamely feltételt (88. §) teljesítettnek kell tekinteni, ha a külföldi szervezet igazolja, hogy e feltételt az Európai Gazdasági Térség más tagállamában teljesítette. E feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából a miniszter e más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát tájékoztatás végett megkeresheti.”

17. §

Az Szjt. 112. §-ának (4)–(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és az Szjt. 112. §-a a következő (6)–(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó szerző esetén történő felhasználás engedélyezésére vonatkozó eljárás részletes szabályait és az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét.
(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben – a Magyar Szabadalmi Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat és a nyilvántartással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét rendelettel megállapítsa.
(6) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületekről vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat és a nyilvántartással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét rendelettel megállapítsa.
(7) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az e törvény 23/A. §-ának (4) bekezdése alapján a nyilvános haszonkölcsönzésért a szerzőt megillető díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett nyilvános könyvtárak körét rendelettel megállapítsa.”

18. §

Az Szjt. 113. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 91/250/EGK irányelve (1991. május 14.) a számítógépi programok jogi védelméről;
b) a Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról;
c) az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról;
f) a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről;
g) a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokról;
h) a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzői jog és egyes kapcsolódó jogok védelmi idejének összehangolásáról;
i) a Bizottság 2005/585/EK ajánlása (2005. május 18.) a jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről;
j) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről 6. (a) és (c) alpontja.”

19. §

(1) Ez a törvény 2009. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 2. § rendelkezéseit a hatálybalépést követően adott felhasználási engedélyekre kell alkalmazni.
(3) Az Szjt. e törvény 4. §-ával megállapított 23/A. §-a alapján a szerzőt megillető díjat a hatálybalépést követően kölcsönzött műpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A díj megállapításához, beszedéséhez és felosztásához szükséges adatokat e törvény hatálybalépésétől kezdve kell gyűjteni, ennek alapján a díjakat a hatálybalépést követő évben kell először felosztani.

20. §

(1) E törvény 1–18. §-ai, 19. §-ának (1) bekezdése, valamint 21. §-a 2009. január 2-án hatályát veszti.

(2) E § 2009. január 3-án hatályát veszti.

21. §

(1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: kulturális törvény) 1. számú mellékletének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)
„e) Kép-, illetve hangarchívum: hangok vagy képek, illetve ezek összekapcsolódó – zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett – együtteséből álló dokumentumok gyűjteménye.”
(2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény rendelkezéseit)
    „a) az iparjogvédelmi és a szerzői jogi eljárásokban,”
    (csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.)
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szjt. 21. §-ának (7) bekezdésében az „Az (5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „A (6) bekezdésben” szövegrész, valamint 38. §-ának (5) bekezdésében a „kép- és hangarchívumok” szövegrész helyébe a „közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok” szövegrész, valamint a kulturális törvény 1. számú mellékletének o) pontjában a „kép- és hangarchívumok” szövegrész helyébe a „kép-, illetve hangarchívumok” szövegrész lép.
    (4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szjt. 23. §-ának (7) bekezdése, valamint 88. §-a (1) bekezdésének e) pontja.

22. §

Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az Szjt.-nek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben közzétegye.

23. §

E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról 5. cikke (2) bekezdésének c) pontja;
b) a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokról 2–3. és 5–6. cikkei;
c) a Bizottság 2005/585/EK ajánlása (2005. május 18.) a jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről;
d) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről 6. (a) és (c) alpontja.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://caracallablog.blog.hu/api/trackback/id/tr8428073

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása