Egyre jobban zavar az, hogy milyen a magyar ún. technológiai sajtó pontosság iránti igénye.
Két példát ragadnék csak ki: az egyik hh egy posztjában lévő mondat és az abból levont következtetések:
"A most elfogadott francia törvénymódosítás amúgy érdekes viszonyban áll azzal a nemrégiben hozott európai parlementi törvénykiegészítéssel, melynek értelmében kizárólag bírói utasításra lehet lekapcsolni egy állampolgár netkapcsolatát az EU-ban."
A fenti 'európai parlamenti törvénykiegészítés' persze nem létezik. Eleve az Európai Unió nem alkot törvényeket. Főképp két fajta jogszabályt alkotnak az Európai Közösségek szervei: rendeletet (regualtion) és irányelvet (directive). Míg az első közvetlen hatályú, a másodikat a nemzeti jogba is be kell építeni. Persze a fenti sztorihoz kapcsolódó jogszabály az egy irányelv, mégpedig az EU telekommunikációs reformcsomagjaként elhíresült nagyon komoly jogszabálymódosítási csomag része.
Ráadásul el sincsen fogadva, azaz nincs 'meghozva'. A távközlési reformcsomagot ugyanis együttdöntési eljárás keretében kell meghozni, azaz a Bizottság javasolja és a Tanács és a Parlament közös elfogadása esetén lesz jogszabály. Így az EP által elfogadott szöveg voltaképpen egy módosító javaslat csupán, közel sem érvényes jogszabály. (Egyébként elég érdekes, hogy a távközlési reformot a csak marginálisan kapcsolódó net neutrality majdnem, a felhasználók lekapcsolása pedig könnyen lehet, hogy megfúrja. Még egyetlen kör van vissza, ha a Tanács nem bólint rá a Parlament által elfogadott szövegre, bár az is megmentheti, hogy új EP lesz még mielőtt végleg elhalna a kezdeményezés.)
Félreértés ne essék, hh terhére csak a forráskritika hiánya róható (olyasmiről ír, amihez nem ért, és a forrásai is rosszak).
A fentiekből tehát levonható a következtetés, hogy a magyar tekkújságíróknak fogalmuk sincs az EU szervezetéről és alapvető eljárásairól. Más kérdés, hogy ebben az esetben alapvetően az MTI megtévesztő információi a főfelelősei a hülyeségnek, de egyetlen újságíró, blogger, stb. sem szúrta ki. Arra persze nincsen mentség, hogy miért nem néznek mondjuk Reuters-t inkább.
A másik problémás cucc, amibe sikerült belefutnom, az Index ún. tekkblogján jelent meg. Itt a Google hirdetési rendszerén elkövetett jogsértésekről próbált írni a copypaste-rabszolga, de leginkább szépirodalom lett a vége. Alapvetően előveszi az Ebay ellen indított pereket (amik alapvetően védjegybitorlás miatt indultak), majd rögtön az első körbe beleképzeli a szerzői jogokat a sztoriba, amely jogterületet egyáltalán nem érintenek az ügyek (gondolom az infringement szóról sikerült automatikusan arra asszociálni, pedig az jogsértést jelent csak). Mellékszál, hogy a második linket is sikerült elcseszni, rossz Ars Technica cikket linkelt a szerző (ezt kellett volna).
A fentiek alapján a kérdés persze az: vajon azok az állítások, amikről nem tudom megítélni, hogy helytállóak-e, valóban pontosak-e, avagy a magyar tekksajtó szépirodalmat ír csupán? Mindenesetre az Index techrovatáról inkább leiratkoztam, mert scifi van sokkal jobb is.
