A blogoszféra egyik legújabb (és méretében csak a Sierra üggyel összevethető) gumicsontja a Google viszonya a személyes adatainkhoz. A Privacy International szervezet készített egy jelentést (módszertan és szöveges értékelés - táblázatos áttekintés (pdf) ), amiben a Google-t kimodottan a privacy (magánszféra) ellenségének minősítették - miközben egyetlen vizsgált szervezet sem kapott kifogástalan minősítést. A Google egészen durván kezelte a szituációt, és alaptalannak tűnő vádaskodásba fogott a civil szervezet ellen. Születtek ilyen és olyan reakciók is, a Google-alkalmazott Matt Cutts elég jó érveket hoz fel a Google mellett, a Techmeme tele van a témával, talán még Shelley Powers érdekes, az utolsó mondata találó:
"Unfortunately, I don't have the option to divorce Google."
Átgondoltam, és egészen megrettentem, miket tud rólam a nagy online testvér. Hogy mi érdekel (personal search), hogy kikkel levelezek (gmail), mit olvasok és mi a kezdőlapom (iGoogle és Reader), mit írok (Feedburner, bár ez még nem integrált a Google accountba), és potenciálisan itt van az office csomagszerűségük is. Kutya füle ehhez képest az iwiw. Többet tud rólam, mint a saját anyám. És a pláne az egészben, hogy mindezt úgy érték el, hogy elsőre nem is tűnik ilyesztőnek, mert a design elég funkcionális, visszafogott és a reklám ugyancsak az egyik legvisszafogottabb, ami van.
Jelen pillanatban nem látok más lehetőséget, mint hogy kényszeredetten és némileg aggódva megadjam a Google-nek a kétséget a javára írva bizalmat, mint hogy kirívóan nem sértették eddig meg a magánszférámat. Az alternatíva a különböző alkalmazások szétszórása, azaz más szolgáltatónál email címet, másiknál a kereséseket, stb csinálni. No meg persze az sem elhanyagolható kérdés, hogy annyira nincsen titkolnivalóm sem, mert nem vagyok mondjuk kormánytag vagy cégvezető, és a Google jelenlegi hosszútávú érdekei alapján is az adatok bizalmas kezelése látszik célszerűnek. Ugyanakkor a cég hozzáállása a kérdéshez ijesztő, az, hogy mennyire nem foglalkoznak vele, és a legfőbb üzenetük: Bízz bennünk, mi vagyunk a Google, meg a nem leszünk gonoszak. Mindeközben fogalmunk sincs, hol tárolják az adatainkat, amelyeket egyébként 18-24 hó után elvileg anonimizálnak.
Elméletileg lehetséges lenne nagyon megnehezíteni a dolgukat. Tor hálózat, egymás IP címeinek használata a haverokkal, nyilvános hozzáférések, 15 darab email cím, álnevek, hamis személyes adatok, de ezek az életet is megnehezítenék.
Attól félek, hogy végül is búcsút kell mondani a magánszféra klasszikus felfogásának és örülhetünk, ha eltűnünk a tömegben.
"Unfortunately, I don't have the option to divorce Google."
Átgondoltam, és egészen megrettentem, miket tud rólam a nagy online testvér. Hogy mi érdekel (personal search), hogy kikkel levelezek (gmail), mit olvasok és mi a kezdőlapom (iGoogle és Reader), mit írok (Feedburner, bár ez még nem integrált a Google accountba), és potenciálisan itt van az office csomagszerűségük is. Kutya füle ehhez képest az iwiw. Többet tud rólam, mint a saját anyám. És a pláne az egészben, hogy mindezt úgy érték el, hogy elsőre nem is tűnik ilyesztőnek, mert a design elég funkcionális, visszafogott és a reklám ugyancsak az egyik legvisszafogottabb, ami van.
Jelen pillanatban nem látok más lehetőséget, mint hogy kényszeredetten és némileg aggódva megadjam a Google-nek a kétséget a javára írva bizalmat, mint hogy kirívóan nem sértették eddig meg a magánszférámat. Az alternatíva a különböző alkalmazások szétszórása, azaz más szolgáltatónál email címet, másiknál a kereséseket, stb csinálni. No meg persze az sem elhanyagolható kérdés, hogy annyira nincsen titkolnivalóm sem, mert nem vagyok mondjuk kormánytag vagy cégvezető, és a Google jelenlegi hosszútávú érdekei alapján is az adatok bizalmas kezelése látszik célszerűnek. Ugyanakkor a cég hozzáállása a kérdéshez ijesztő, az, hogy mennyire nem foglalkoznak vele, és a legfőbb üzenetük: Bízz bennünk, mi vagyunk a Google, meg a nem leszünk gonoszak. Mindeközben fogalmunk sincs, hol tárolják az adatainkat, amelyeket egyébként 18-24 hó után elvileg anonimizálnak.
Elméletileg lehetséges lenne nagyon megnehezíteni a dolgukat. Tor hálózat, egymás IP címeinek használata a haverokkal, nyilvános hozzáférések, 15 darab email cím, álnevek, hamis személyes adatok, de ezek az életet is megnehezítenék.
Attól félek, hogy végül is búcsút kell mondani a magánszféra klasszikus felfogásának és örülhetünk, ha eltűnünk a tömegben.
