Caracalla blogja

Azt hiszem, a Techcrunch-csal szemben most inkább az Uncovnak van igaza. A Mixaloo szolgáltatás a következőképpen működne: állíts össze egy válogatáslemezt, és ha dalonként egy dollárért megveszik az ismerőseid, 20-40 cent a nyereség, a fele a jutalmad számonként. Umm, remek elképzelés, az Uncov szerint olyan, mint az Amway. Nyílván mindenkinek volt olyan ismerőse, aki első lépcsőben pár raklap ablakmosó- és egyéb célú folyadékot akart eladni, aztán meg maga alá beszervezni a szervezetbe. Persze együttvéve a két felet tuti bukik a vevő meg az eladó összességében, merthogy a résztvevő cégnek profitja lesz, ugye. Másrészt meg nem tudom, ki hogy van vele, de az ember a barátait már csak nem próbálja meg lehúzni (mármint én nem annyira pártolom az ilyesmit). Nem is beszélve arról, hogy nálunk soha nem volt olyan menős a válogatás készítés. Ja, a rokkzenekarok igyekeztek-igyekeznek hallgatható albumokat készíteni (a konceptalbumokról már nem is beszélve). És persze a számokhoz jár a Windows DRM is. Valahogy nem érzem benne, hogy ez lenne a zeneipar problémáira a válasz.

Másfelől meg az Uncov keresetlen kritikáit egyre inkább helytállónak érzem a Web2.0-s startupokkal szemben. Annyira nagy lett az imitáció, hogy nehéz észrevenni az újításokat, főképp innen, ahol ülök (Budapest, Magyarország). De persze ez nem jelenti, hogy megszűntek volna, csak már érdemes végigolvasni legalább, hogy mit csinál egy-egy új szolgáltatás/weboldal, mielőtt regisztrálunk.

Magyarország eléggé speciális terep persze. Itt valószínűleg a felhasználói tömeg és piaci jelenlét alapján a T-csoport a web2.0 egyedüli letéteményese, igazából azonban inkább még a megszületése előtt felvásárolta az egészet. A Webisztán legújabb cikke után nagyjából hasonlóan látom a képet. Valahogy a CivilMedia-ában nem érzem a potenciált, nem látok benne újat. Az álláskereső portálokkal kapcsolatosan az a tapasztalatom (és még azoknak is, akikkel ilyesmiről beszélek), hogy szolgáltatásként megbízhatatlanok. Egyfelől ki tudja, mit csinálnak az adataiddal, másfelől, mivel a munkaadó képviselői simán hazudoznak élő telefonbeszélgetésben is, az internetes megoldások gyakorlatilag semennyire sem megbízhatóak (értve ezt nagy általánosságban, előfordulhatnak kivételek). Még a "Mutasd bé"-ben érzem a legnagyobb potenciált, de mondjuk az sem tűnik világújdonságnak. És ha engem nem szólítanak meg, hogy fogják a többieket? Meglátjuk.