Már egy ideje terveztem, hogy kellene írni arról, hogy mennyire helytelen a 'lopás' szó társítása a szellemi jószágokhoz, és erre végül is a Vastagbőrrel történtek apropót is szolgáltatnak.

Szóval, első kérdés, mit lehet lopni? Alapvetően lopni dolgokat lehetséges, amiket el lehet venni, azaz ingókat (Btk. "316. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el."
). Ezt a kategóriát a Btk. 333. § kicsit kitágítja, a következőekkel:  "dolog: a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energia is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okirat, dematerializált értékpapír is, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja" Ez egyébként nagy fokú egyezést mutat a 'mindent visznek, ami mozdítható' hozzáállással.

Első körben tehát kiesnek az ingatlanok, amelyekkel kapcsolatban nem is szokták használni a lopás kifejezést.

Ugyanakkor csak olyan dolgokat lehet ellopni, ami tulajdonjog alatt állhat (mert különben nem lehet eltulajdonítani). A szerzői jog, szabadalom, védjegyjog, stb. által védett alkotások jogosulatlan felhasználása megtörténhet, ám ellopása aligha. A Google egyébként például körülbelül 73.000 találatot hoz a 'szoftver lopás' keresési kifejezésre, miközben szoftvert lopni nem lehetséges, mivelhogy nem ingó dolog. Ugyanígy nem lehetséges különböző vagyoni értékkel bíró jogokat ellopni, például egy követelelést, vagy bérleti jogot.

Így tehát nem lehetséges szoftvert, fényképet, védjegyet, wifit, stb. 'lopni'.

A felemlegetett konkrét esetben persze több jogi pontatlanság is van. A 'blogoló' nick alatt megnyilvánuló Marton Bálint sajátos stílusban felkérte a Vastagbőr bloggerét, hogy távolítsa el az Origo.hu Zrt. 'tulajdonában álló' képet (amire ugyancsak sajátos stílusban sikerült válaszolni). Eltekintve attól, hogy a fényképeknek sincsen tulajdonosa, legföljebb az egyes műpéldányoknak, (lehet, hogy az Origó lapigazgatójának kellene tanulmányoznia a szerzői joggal kapcsolatos törvényeket?), van még egy kérdés.

Ez pedig a szerzői jog azon vonása, hogy csak a kellő szintet elérő, a "szerző szellemi tevékenységéből fakadó, egyéni eredeti, jelleg"-gel bíró alkotásokat részesíti védelemben (Szjt. 1. § (3) bek.). Megítélésem szerint a Vastagbőr szerzői egészen nyugodtan fennhagyhatták volna a fényképet, tekintve, hogy a Hajdú Péterről készített kép semmiféle szellemi tevékenységből fakadó, egyéni, eredeti jelleggel nem bír. (zárójeles megjegyzés, hogy képmásként viszont vonatkozik rá a 72. §, amely szerint a megrendelésre készült képmás esetén a szerzői jogok gyakorlásához az ábrázolt személy beleegyezése is szükséges, ugyanakkor ha eleve nem áll szerzői jogi védelem alatt...). Akárhogy is, lopás nem történt. És hát őszintén szólva, elmenni valahová és lefényképezni egy ember arcát elölnézetből inkább iparosmunka, mint szellemi tevékenység (amivel természetesen semmi gond nincsen, ez is hasznos).

Két dolog miatt zavar a lopás emlegetése ilyen esetekben. Egyfelől jogászként nem támogatom a fogalmak kiüresítését. Ugyanis a lopás fogalma teljesen más jellegű eseteket takar, és nyilvánvalóan szélesebb körű elítélést vált ki, mint egy fénykép jogtalan felhasználása. Másfelől a lopás megfosztja a tulajdonost a dolog rendes használatától, míg az Origót nem fosztotta meg a blogger a fénykép felhasználásának lehetőségétől - és persze általánosabban a szerzői jogok megsértése legfeljebb relatív módon, a felek között csorbítja a szerző lehetőségét művének használatára, de semmiképpen nem minden esetre kiterjedően. Emellett számos olyan eset van, amikor egy szellemi alkotás felhasználása jogszerű a szerző engedélye hiányában is (a szabad felhasználások), míg ez azért sokkal kevésbé jellemző az ingóságok esetén.

A kalózkodás meg az a jelenség, amikor szablyával és papagájjal felszerelt félszemű emberek hivatásszerűen megölnek másokat és elveszik a dolgaikat. Szerzői jogsértéseknél viszonylag ritka az emberhalál.

A fentiek természetesen nem jelentik azt, hogy adott esetben a védelem alatt álló szellemi alkotások jogszerűtlen felhasználása ne lenne jogsértő, csak annyit, hogy nem lopás valósul meg.

(megj: szándékosan kerültem a történetben résztvevők megszólalásainak stiláris szempontú vizsgálatát - ezt mindenki végezze el maga).