Olvasgatom Kathy Sierra sirámát, és nem értem az egészet. Legyünk túl a linkeken, néhány a jókból: Chris Locke válasza, Dave Winer reakciója, Shelley Powers, Blogher szerkesztőségi reakció, és persze Webisztán a magyar nyelv nagyobb dicsőségére. Szándékosan nem válogattam a "mentsük meg Kathy-t" táborból.
Dióhéjban arról van szó, hogy csúnyákat mondtak róla, meg kicsit megphotoshopolták, és a csaj berágott és kiakadt. Jó, mondjuk a halálos fenyegetés nem kimodottan szellemes dolog. De az egész alapjának egy olyan, már elérhetetlen weblap tűnik lenni volt, amely kritikus, cinikus, szarkasztikus, és bántó volt. Sokan nem értik a humornak ezt az oldalát. Mások meg nem szeretik. Senkinek sem sikerülhet minden vicc jól. Másrészt meg a világ tele van kreténekkel és retardáltakkal, IRL is igyekezni kell elkerülni őket. Azt továbbra sem értem, hogyan vált egy spanyol IP címről érkező támadás fő elkövetőjévé néhány ismert blogger, akik bűne, hogy egy oldalon működtek velük. További rejtély, hogy mikor vált a kérdés feminista "a nőket már megint báncsák" üggyé.
Persze Kathy mindent megtett, amit kell egy jó kis hisztihez - na jó legyen túlreagálás. Nem mert kilépni a lakásából és elszaladt az FBI-hoz, blogot írt, sőt a blogolás abbahagyása c. kártyát is kijátszotta. Miközben azért nyílván szép pénzeket szerzett a munkájával, amiben feltehetően nem kis része volt a blogjának.
Egy mondatban a dolog: aki közszereplő annak gyakorlatilag mindent el kell tűrnie. Ide tartozik, hogy vicceskednek a fényképével, nevével, rokoni kapcsolataival, múltjával, sőt, bármi mással. Jó, persze Magyarország más, amióta a kretének vannak hatalmon. Itt megbüntetik a médiumot, ha hitelesen tájékoztat, és közszereplőink kedvenc szavalyárása a "beperellekbecsületsértésér" bár itt is volt már orgyilkosfelbérlés miniszterelnökre, akiről később kiderült, hogy a bolti eladóskodásban jobb.
Ne képzeljük, hogy ez volt az első eset, amikor egy bloggert megfenyegettek. Csak ez volt az első, amikor hiszti spree-re indult az "áldozat". Megsértve egyébként a trollok elleni harc alapszabályát. És egy tizenéves most baromi büszke magára Spanyolhonban.
Sidenote: Csak engem emlékeztet egy csöppet az eset Demcsák Zsuzsa gondjaira? Csak az jöjjön, aki bírja...
Update: Elolvasva Alan Herrel levelét, amelyet Doc Searlsnek írt, a dolog kicsit bonyolultabbá vált. Úgy tűnik, hogy legalábbis egy alaposan megszervezett személyes támadásról van szó. Aki nem tudná, Doc Searls a linuxjournal rendszeres szerzője, szerkesztője, és elég nehéz elképzelni, hogy esténként álnéven igyekezne megalázni és megilyeszteni másokat. Ahogy nehéz ugyanezt elképzelni a többi prominens, az ügybe belekeveredett bloggerről is. Herrel az állítja, hogy feltörték az összes online accountját, emailjét, jelszavát, stb. és jó alaposan vissza is éltek ezzel. Chris Locke sem ismert el semmi vállalhatatlant, bár egyikük sem tagadja, hogy nem kimondottan kedvelik Sierrát. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy most tört volna ki valami csoportos elmebaj rajtuk. Viszont a legdurvább dolgokat jelen állás szerint ismeretlnek követték el.
Dióhéjban arról van szó, hogy csúnyákat mondtak róla, meg kicsit megphotoshopolták, és a csaj berágott és kiakadt. Jó, mondjuk a halálos fenyegetés nem kimodottan szellemes dolog. De az egész alapjának egy olyan, már elérhetetlen weblap tűnik lenni volt, amely kritikus, cinikus, szarkasztikus, és bántó volt. Sokan nem értik a humornak ezt az oldalát. Mások meg nem szeretik. Senkinek sem sikerülhet minden vicc jól. Másrészt meg a világ tele van kreténekkel és retardáltakkal, IRL is igyekezni kell elkerülni őket. Azt továbbra sem értem, hogyan vált egy spanyol IP címről érkező támadás fő elkövetőjévé néhány ismert blogger, akik bűne, hogy egy oldalon működtek velük. További rejtély, hogy mikor vált a kérdés feminista "a nőket már megint báncsák" üggyé.
Persze Kathy mindent megtett, amit kell egy jó kis hisztihez - na jó legyen túlreagálás. Nem mert kilépni a lakásából és elszaladt az FBI-hoz, blogot írt, sőt a blogolás abbahagyása c. kártyát is kijátszotta. Miközben azért nyílván szép pénzeket szerzett a munkájával, amiben feltehetően nem kis része volt a blogjának.
Egy mondatban a dolog: aki közszereplő annak gyakorlatilag mindent el kell tűrnie. Ide tartozik, hogy vicceskednek a fényképével, nevével, rokoni kapcsolataival, múltjával, sőt, bármi mással. Jó, persze Magyarország más, amióta a kretének vannak hatalmon. Itt megbüntetik a médiumot, ha hitelesen tájékoztat, és közszereplőink kedvenc szavalyárása a "beperellekbecsületsértésér" bár itt is volt már orgyilkosfelbérlés miniszterelnökre, akiről később kiderült, hogy a bolti eladóskodásban jobb.
Ne képzeljük, hogy ez volt az első eset, amikor egy bloggert megfenyegettek. Csak ez volt az első, amikor hiszti spree-re indult az "áldozat". Megsértve egyébként a trollok elleni harc alapszabályát. És egy tizenéves most baromi büszke magára Spanyolhonban.
Sidenote: Csak engem emlékeztet egy csöppet az eset Demcsák Zsuzsa gondjaira? Csak az jöjjön, aki bírja...
Update: Elolvasva Alan Herrel levelét, amelyet Doc Searlsnek írt, a dolog kicsit bonyolultabbá vált. Úgy tűnik, hogy legalábbis egy alaposan megszervezett személyes támadásról van szó. Aki nem tudná, Doc Searls a linuxjournal rendszeres szerzője, szerkesztője, és elég nehéz elképzelni, hogy esténként álnéven igyekezne megalázni és megilyeszteni másokat. Ahogy nehéz ugyanezt elképzelni a többi prominens, az ügybe belekeveredett bloggerről is. Herrel az állítja, hogy feltörték az összes online accountját, emailjét, jelszavát, stb. és jó alaposan vissza is éltek ezzel. Chris Locke sem ismert el semmi vállalhatatlant, bár egyikük sem tagadja, hogy nem kimondottan kedvelik Sierrát. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy most tört volna ki valami csoportos elmebaj rajtuk. Viszont a legdurvább dolgokat jelen állás szerint ismeretlnek követték el.