Sikerült mintegy másfél év alatt elolvasnom az Agile Testing könyvet. Bár egyes okokat fel tudok hozni a mentségemre - például, hogy rendkívül szerteágazó, és egyes résztémáiban sikerült elveszni hónapokra, máshol meg száraz, és nagyon nehéz volt haladni, megint máshol pedig nagyon eltért amit olvastam a tapasztalataimtól, ezért volt nehéz befogadni - de igazából inkább a benyomásaimról fogok írni.
A könyv arról szól, amit a Google Testing Blogban Testing 1.0-nak, azaz a mai state-of-the art tesztelésnek hívnak, még ha a leírt eszközök esetleg nem is a legmodernebbek. Tekintve a minket körülvevő szoftverek és weboldalak minőségét, sokaknak kell még ezzel is megismerkednie. Azonban nem hagyományos reviewt akarok írni, inkább csak kiemelnék pár meglátást.
Az első az egyértelműen az, hogy a könyv szinte teljes (azt ne mondjam, komprehenzív). Ami a szoftverfejlesztésben előfordul, azt tárgyalja, egy agilis tesztelő szemüvegén át nézve.
A második, hogy idealizál. Szinte kizárólag sikertörténetek és happy endek szerepelnek benne, sosincs teljesíthetetlen vagy komoly kompromisszumok megkötését igénylő nyomás az üzleti oldal részéről, vagy betegség miatt kiesett szakértő csapattagok, stb. Egyébként is, az agile-ben szokás hinni abban, hogy mindenki képes minden szerepet ellátni, itt is többször írnak róla, hogy a fejlesztők hogy ragadtak magukhoz tesztelői feladatokat ha a szükség úgy hozta. Az én tapasztalatom az, hogy csak nagyon komoly nyomással lehet rájuk hátékázni ilyesmit.
A harmadik, hogy ugyan nem kimondottan, de szinte mindig termékfejlesztés sejlik fel a háttérben, tartós, hosszú, többfordulós munkák. Izgalmas volna látni outsourcing és agile ügyében irodalmat.
A negyedik, hogy egy árva szó se nagyon van benne az agile és a projekt viszonyáról.
Végül, nagyon amerikai. Számos javasolt megoldása szerintem elég komoly elzárkózást váltana ki a kulturális különbségek miatt. Korábban a contextual design-nal szereztem hasonlóról tapasztalatot, ott is igazából a kis, viszonylag játékos elemekkel szemben tapasztaltam igazán negatív attitűdöt.
Mintha hajlamosak lennénk sokan megijedni attól, hogy élvezhetjük esetleg a munkát. Hiszen a munkának rossznak, izzasztónak kell lennie, amelyből alig várjuk, hogy kiszabaduljunk.
A félreértések elkerülése végett, remek könyv. Kiváló módszereket ír le, tisztába tette a teszteléssel kapcsolatos fogalmakat, igazán megérte elolvasni. Olyan ideális helyzeteket ír le, amik felé nagyon érdemes törekedni.
Azzal kapcsolatban, hogy itthon, 2013-ban el lehet-e ezeket érni, vannak kétségeim.