A minap szerencsém volt részt venni az egyik OTDK (Országos Tudományos Diákköri Konferencia) egyik szekciójának programjában, ami nyílván mindíg élmény, elvégre a fiatalok közül néhányan előrukkolnak időröl időre érdekes (és többnyire haszontalan) ötletekkel, gondolatokkal. Egészen megdöbbentő ugyanakkor, ami az értékelésnél folyik, a zsűrik (és információim szerint ez szekciótól független) leginkább is a saját kutyájuk kölkét (értsd: a velük egy egyetemről érkezettet) "preferálják". Ha túljutunk az eredendő sokkon, miszerint itt nemcsak hogy a teljesítmény mellékes, de még a látszatra sem igazán adnak, megállapítható, hogy a helyezések egyetemektől és az onnan érkezők lobbyerejétől függenek, azaz kialakulásukban dominánsak bizonyos szociális tényezők. De szélesebb körben is, a tudományban többek között az impact faktor-szisztéma következtében (azaz a publikációk rangsorát az idézési rátájuk adja, és a folyóiratok értékét is azok határozzák meg), az, hogy ki kit idéz meghatározó jelentőségű egy tudományos publikáció értékelésénél, amelyek pedig a tudományos pálya értékmérői. Így könnyen cáfolható butaságok leírása is kimondottan hasznos lehet (vö linkbait).
Mindez azonban a Wikipedia ESSJAY-ügyének egy teljesen új megvilágítást ad. Íme, mégsem különbözik olyan nagyon az online enciklopédia és az offline tudomány. További következménye, hogy fájó szívvel kénytelen vagyok búcsút venni a tudás objektív értékét állító/védő mindenféle elgondolástól. Szintén következik belőle, hogy a mindennapi életünkben használt (és persze egyénenként közel sem azonos) gyakorlati tudáson felül ami van, azt meglehetősen problémás értékelni.
Egyébként szintén tanulságos megfigyelni, ahogy a tudományos paradigmaváltások esetén a korábbi nómenklatúra még akkor is védi a téves elképzeléseit, amikor már a maga számára is nyílvánvaló annak hibája. Erre a relativitáselmélet megjelenése ugyanolyan jó példa, mint Edison esete a váltóárammal (továbbá Teslával és Westinghouse-szal).
Végül is amit érdemes tudni, azok az éppen aktuális készségek és információk, de nyílván senkinek nem új a tényanyag fontosságának csökkenése a Google és a Wikipedia korában. Vagyis aki tud keresni az interneten, az sokkal többet tud, mint aki megtanulta a gimis törit. És ami ezen túl van, annak legföljebb valami bizonytalan értéket a hasonló területen teékenykedők elismerése adhat, ami abszolult szuibjektív jellegű.
Ez két dologhoz vezet: egyfelől mutatja, hogy nagyon ingoványos talajon állnak a Wikipedia hitelességét számokérők, hiszen csak mennyiségi, mintsem minőségi eltérés van az online és offline források hitelessége között, másfelől pedig hogy nemcsak az egész hazai oktatási rendszer avult el, de már a reformelképzelések is.
Egyébként a tengerentúlon is komoly agyalás folyik az oktatási rendszerük feltámasztása érdekében. Érdemes megnézni például Steve Hargadon blogját.
Mindez azonban a Wikipedia ESSJAY-ügyének egy teljesen új megvilágítást ad. Íme, mégsem különbözik olyan nagyon az online enciklopédia és az offline tudomány. További következménye, hogy fájó szívvel kénytelen vagyok búcsút venni a tudás objektív értékét állító/védő mindenféle elgondolástól. Szintén következik belőle, hogy a mindennapi életünkben használt (és persze egyénenként közel sem azonos) gyakorlati tudáson felül ami van, azt meglehetősen problémás értékelni.
Egyébként szintén tanulságos megfigyelni, ahogy a tudományos paradigmaváltások esetén a korábbi nómenklatúra még akkor is védi a téves elképzeléseit, amikor már a maga számára is nyílvánvaló annak hibája. Erre a relativitáselmélet megjelenése ugyanolyan jó példa, mint Edison esete a váltóárammal (továbbá Teslával és Westinghouse-szal).
Végül is amit érdemes tudni, azok az éppen aktuális készségek és információk, de nyílván senkinek nem új a tényanyag fontosságának csökkenése a Google és a Wikipedia korában. Vagyis aki tud keresni az interneten, az sokkal többet tud, mint aki megtanulta a gimis törit. És ami ezen túl van, annak legföljebb valami bizonytalan értéket a hasonló területen teékenykedők elismerése adhat, ami abszolult szuibjektív jellegű.
Ez két dologhoz vezet: egyfelől mutatja, hogy nagyon ingoványos talajon állnak a Wikipedia hitelességét számokérők, hiszen csak mennyiségi, mintsem minőségi eltérés van az online és offline források hitelessége között, másfelől pedig hogy nemcsak az egész hazai oktatási rendszer avult el, de már a reformelképzelések is.
Egyébként a tengerentúlon is komoly agyalás folyik az oktatási rendszerük feltámasztása érdekében. Érdemes megnézni például Steve Hargadon blogját.
