Az Asszem blogot is megihlette a Digg esete a DRM-ellenes felhasználókkal. A kommentek között megjelent egy vélemény, amely mellett nem szabad elmenni csak úgy.
Először is leszögezném, hogy nem a kommentelőről van szó, és egyébként máshol is találkoztam már az elképzeléssel (például a jogiforum.hu egyik fórumában: shame on them). Ami azonban téves. Persze kicsit hitelesebbé teszi a vélekedésemet az, hogy összeszedtem a jogszabályokat hozzá:
A kérdés az, hogy minősülhet-e bűnpártolásnak, bűnsegédi vagy felbujtó magatartásnak olyan tartalom meghivatkozása (ezalatt értve a linkelést, a diggelést és az embedded tartalmat is), amelyre a Btk. 239/A. § szerinti bűncselekményt követnek el. (A társtettesség felmerüléséhez az kellene, hogy a potenciálisan jogsértő tevékenység egy részét - tényállási elemét - valósítsa meg a hivatkozás).
329/A. § (1) Aki az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének a művén, előadóművésznek az előadóművészi teljesítményén, hangfelvétel előállítójának a hangfelvételén, rádió- vagy televízió-szervezetnek a műsorán, illetőleg film vagy adatbázis előállítójának a teljesítményén fennálló jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (A szabály további részei irrelevánsak, mert a bűntetés mértékének alakulásával foglakoznak).
Először is leszögezném, hogy nem a kommentelőről van szó, és egyébként máshol is találkoztam már az elképzeléssel (például a jogiforum.hu egyik fórumában: shame on them). Ami azonban téves. Persze kicsit hitelesebbé teszi a vélekedésemet az, hogy összeszedtem a jogszabályokat hozzá:
A kérdés az, hogy minősülhet-e bűnpártolásnak, bűnsegédi vagy felbujtó magatartásnak olyan tartalom meghivatkozása (ezalatt értve a linkelést, a diggelést és az embedded tartalmat is), amelyre a Btk. 239/A. § szerinti bűncselekményt követnek el. (A társtettesség felmerüléséhez az kellene, hogy a potenciálisan jogsértő tevékenység egy részét - tényállási elemét - valósítsa meg a hivatkozás).
329/A. § (1) Aki az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének a művén, előadóművésznek az előadóművészi teljesítményén, hangfelvétel előállítójának a hangfelvételén, rádió- vagy televízió-szervezetnek a műsorán, illetőleg film vagy adatbázis előállítójának a teljesítményén fennálló jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (A szabály további részei irrelevánsak, mert a bűntetés mértékének alakulásával foglakoznak).
A bűnpártolást zárjuk ki:
244. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna
a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,
b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik,
c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában,
vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Nyílvánvaló, hogy semmiféle módon nem járul hozzá a hivatkozás a fentiekhez.
21. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.
Nyílvánvaló, hogy semmiféle módon nem járul hozzá a hivatkozás a fentiekhez.
21. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.
És ezzel vége is a történetnek: egyfelől a hivatkozás annyiban tekinthető maximálisan is rábírásnak, mint az, hogy az orvosi szakkönyvekben szerepel, hogy a cián méreg: semennyire. Ugyanis a hivatkozás kerüljön bár szándékosan elhelyezésre, az szükséges, hogy a szándék a bűncselekmény elkövetésére való rábírás szándéka legyen a felbújtás esetében.
A bűnsegéd trükkösebb, de alapvetően ugyanarról van szó: a szándék a bűncselekmény megvalósításának elősegítésére irányuljon.
Ezzel a kérdésnek vége. Még ha fenn is áll, nincs olyan ügyész, aki ezt bebizonyítja egy linkről.
P.S. Az idézetek a hatályos büntető törvénykönyről szóló 1978. IV. törvényből vannak, innen.
Ezzel a kérdésnek vége. Még ha fenn is áll, nincs olyan ügyész, aki ezt bebizonyítja egy linkről.
P.S. Az idézetek a hatályos büntető törvénykönyről szóló 1978. IV. törvényből vannak, innen.
Mellékesen: a letöltés, amely magáncélú másolatkészítésnek minősül, egyébként nem is lenne bűncselekmény a magyar jog szerint (USA: ott igen). Azaz Youtube linkek és zeneszámok esetén eleve butaság a felvetés. Gyakorlatilag eleve csak szoftvernél merülhet fel. A feltöltésre - avagy elérhetővé tételre - azért nem vonatkozik, mivel a hivatkozás csak annak megtörténte UTÁN létezhet, természetéből kifolyólag.
Másfelől a probléma felmerülése jelzi, hogy a jog mennyire rosszul reagál az online problémákra.
Baromira érdekelne, hogy eredetileg kinek az elmeszüleménye, hogy ilyen egyáltalán felmerülhet. Úgy vélem, hogy az agresszív és egyoldalú jogvédők fellépéséé az érdem legalább egy része.
