Néhány napos a hír, hogy kísérleti jelleggel elektronikus jegyzetkereskedelmi megoldást próbálgat a hazai felsőoktatás egy része. A jegyzeteket közvetítő cég az eTan Zrt. lenne, amelynek píárszagú fedő(web)oldala is megszületett. Üveggolyó a digitális indiánoknak, DRM-es takaróval.
Legelsősorban is le kell szögeznem, hogy örülök, mivel engem ez már nem fog érinteni, addigra kikerülök a felsőoktatás bugyraiból.
Másodsorban le kell szögeznem, hogy alapvetően örömtelinek tartom, hogy végre elektronikus formában fogják a jegyzeteket hozzáférhetővé tenni. Végre ki lehet vágni a be/ki/átvezető továbbá az irodalmi részeket, és a többi elektronikus jóság.
Harmadsorban a dolog nem ennyire egyszerű.
A fő indok sajnos nem az, hogy a gazdaságosan ki nem adható, de a pillanatnyilag jóindulatuan feltételezett tanári munkához elengedhetetlen jegyzeteket jeletessék meg, amelyek elkészítése egyébként a szubjektív megérzésem szerint bőven egy oktató feladatkörébe esne, vagy a megfizethetetlenül drága keménykötéses felvizezett termékeknek adják vissza az emberi formáját - hanem a másolás megakadályozása. Remek elképzelés, a fénymásolás kizárására tegyük elektronikussá a forrást, egyszerűen brilliáns, kár, hogy a kiötlője sajna még nem látott számítógépet.
Remek elképzelés ez az eTan, meg a DRM-es pdf-ek terjesztése, csak a fentiekhez minek az eTan és a DRM. Árakról persze még semmit sem tudni, de nehéz lesz, hogy a nyomtatás+kötés+pdf_ára ne legyen több a papírnál. És a drm pont a legjobb tulajdonságát, az alakíthatóságát venné el, na meg hogy egy vállalható időn belül betöltődő szoftverrel nyissák meg.
Ami ijesző, hogy a hallgatók esetében elvileg elképzelhető az egyedi szintű azonosítás, és így a vizsgák kimondva-kimondatlanul a jegyzet megvásárlásához, mint egyfajta adóhoz fognak kötődni. Elsőre a zsarolás-önbíráskodás jut eszembe, mint ami hasonló dolgokkal foglakozik.
Merthogy nemcsak a zenészek, de az átlagos magyar egyetemi tanárok és a docensek is éheznek, sőt leginkább az akadémikusok.
P.S. Egyetlen megjegyzés, mielőtt bárki az egyetemi jegyzeteken megszerezhető vagyonról kezdene álmodozni: futtassatok le egy keresést a crack+pdf+drm szavakra, és látható, hogy crack szoftvereket ÁRUSÍTANAK erre a célra. Elveszített jelszó-visszakeresőket, bocsánat, hát hogyne, azokat. És akkor ez még csak Google.
De az eTan elektronikus könyvkereskedelmi projektje az érdekel.
Legelsősorban is le kell szögeznem, hogy örülök, mivel engem ez már nem fog érinteni, addigra kikerülök a felsőoktatás bugyraiból.
Másodsorban le kell szögeznem, hogy alapvetően örömtelinek tartom, hogy végre elektronikus formában fogják a jegyzeteket hozzáférhetővé tenni. Végre ki lehet vágni a be/ki/átvezető továbbá az irodalmi részeket, és a többi elektronikus jóság.
Harmadsorban a dolog nem ennyire egyszerű.
A fő indok sajnos nem az, hogy a gazdaságosan ki nem adható, de a pillanatnyilag jóindulatuan feltételezett tanári munkához elengedhetetlen jegyzeteket jeletessék meg, amelyek elkészítése egyébként a szubjektív megérzésem szerint bőven egy oktató feladatkörébe esne, vagy a megfizethetetlenül drága keménykötéses felvizezett termékeknek adják vissza az emberi formáját - hanem a másolás megakadályozása. Remek elképzelés, a fénymásolás kizárására tegyük elektronikussá a forrást, egyszerűen brilliáns, kár, hogy a kiötlője sajna még nem látott számítógépet.
Remek elképzelés ez az eTan, meg a DRM-es pdf-ek terjesztése, csak a fentiekhez minek az eTan és a DRM. Árakról persze még semmit sem tudni, de nehéz lesz, hogy a nyomtatás+kötés+pdf_ára ne legyen több a papírnál. És a drm pont a legjobb tulajdonságát, az alakíthatóságát venné el, na meg hogy egy vállalható időn belül betöltődő szoftverrel nyissák meg.
Ami ijesző, hogy a hallgatók esetében elvileg elképzelhető az egyedi szintű azonosítás, és így a vizsgák kimondva-kimondatlanul a jegyzet megvásárlásához, mint egyfajta adóhoz fognak kötődni. Elsőre a zsarolás-önbíráskodás jut eszembe, mint ami hasonló dolgokkal foglakozik.
Merthogy nemcsak a zenészek, de az átlagos magyar egyetemi tanárok és a docensek is éheznek, sőt leginkább az akadémikusok.
P.S. Egyetlen megjegyzés, mielőtt bárki az egyetemi jegyzeteken megszerezhető vagyonról kezdene álmodozni: futtassatok le egy keresést a crack+pdf+drm szavakra, és látható, hogy crack szoftvereket ÁRUSÍTANAK erre a célra. Elveszített jelszó-visszakeresőket, bocsánat, hát hogyne, azokat. És akkor ez még csak Google.
De az eTan elektronikus könyvkereskedelmi projektje az érdekel.
