Már egy hetes a hír, és lassan épp kezdtem kellően felkészültnek érezni magam, hogy írjak róla. Erre Jonathan Zittrain professzor megírta sokkal jobban, mint ahogy tudtam volna, nekem pedig semmi más dolgom nem maradt, mint hogy linkeljem :)
Röviden mégis: arról van szó, hogy az ún. net neutrality (ill. network management) vitában, amely arról szól, hogy az isp-k mennyire nyúlhatnak és mennyire nyúlhassanak bele az eszközeiken átmenő hálózati forgalomba (azaz bizonyos adatokat gyorsítsanak, másokat lassítsanak esetleg, milyen okból tehessék ezt: műszaki? üzleti? esztétikai?, kaphatnak érte pénzt?, stb. stb.) született egy közös kompromisszumos javaslat a két tábor prominens szereplőitől.
A kompromisszum lényege igazából az, hogy eltérő szabályokat vonatkoztatnának a drótnélküli hozzáférésre és a hagyományos internetszolgáltatásra. Mobilneten hagynák a forgalom priorizálását, csak nyilvánosságra kell hozni, hogy mi alapján történik, de - egylőre - nem lenne korlátozva sem a mód sem a mérték. Ezzel elméletben azért annyira nem nehéz egyetérteni, elvégre a mobilnet rövidtávú működtetésében gyakran advanked feketemágia szükséges, gondoljunk pl. arra, hogy mit szív az AT&T az iPhoneokkal. És ez egyelőre csak egyre ilyenebb lesz.
Egyetlen további megjegyzésem van még: a javaslatnak azért az egy nagyon sajátos pontja, amely megpróbál mindent megtenni az állam szabályozó szerepének csökkentése érdekében. Valahol szórakoztató, hogy a kompromisszum megszületésében komoly szerepet játszhatott az elszabadult törvényhozó hatalomtól való kölcsönös félelem.
Zittrain mellett még Richard Benett gondolatait ajánlom megfontolásra azzal, hogy minden kivételnek van alkivétele, annak al-alkivétele, usw, usf.