Caracalla blogja

     szivárog át az Index tegnapi cikkében. Közvetlenül Rajnai Attila interjúját (via Pollner) elolvasva látok némi kapcsolatot. Eléggé kár volt megkérdezni a Magyar Szabadalmi Hivatalt, sajnos az Ő álláspontjuk leginkább is szabadalompárti, hasonlóan az EPO (European Patent Office)-hoz.
     A szabadalmazás alapvetően úgy működik, hogy leírja az igénypontokban, hogy mit csinál, azaz mire képes a találmány. (Vegyük pl. a kanalat, ami sajnos már kiszivárgott és valószínüleg elutasítanák a szabadalmazhatóságát. Ez valahogy így nézne ki:

I. Időtálló anyagból készült használati eszköz, amely egy hosszabb nyéllel és egy ellipszis alakú, mélyedéssel ellátott fejjel rendelkezik.
II. A 'kanál' használata során alkalmas kis mennyiségű folyadékok edények vagy emberi száj közötti mozgatására. Ez megkönnyíti az étkezést, tálalást. Az alkalmazás során a kanalat nagyjából a földfelszínre merőlegesen kell tartani, megakadályozva a folyadék kifolyását.
etcetera, etcetera, etcetera,

Vagyis a hangsúly a funkción van.

A szoftver esetén azonban a helyzet bonyolultabb. A funkció ugyanis egyfajta végtermék. Vegyük például az egyklikkes vásárlást:

I. A módszer alkalmas interaktív felületeken termékek értékesítésére. Eltérően a korábbi megoldásoktól, szenzációs újításunk lényege, hogy a bejelentkezett felhasználók egyetlen hiperlinkre kattintva vásárolnak meg valamit (míg korábban egy köztes oldal megtekintésével és több kattintással volt ez csak elvégezhető).

(Idézet az interjúból: "De a szabadalmi oltalom magára a folyamatra vonatkozik, nem a forráskódra - ellenkező esetben könnyű lenne kijátszani a jogot például azzal, hogy más programnyelvben valósítom meg ugyanazt az eljárást.") Hmm. A versenynek a kijátszás az eddigi legfurább szinonímája, amit hallottam.

Az a gond, hogy míg a kanalat a fenti megfogalmazás leírja, addig a szoftverről semmit nem mond a fenti megfogalmazás. Azaz itt a problémát szabadalmaztatják, nem a megoldást. És el lehet szúrni a kivitelezését. (Ez olyan, mintha egyfajta kanalat lehetne kapni, mert szabadalom védi, de ennek lenne egy lyuk a közepén. És erre az lenne a reakció: nem hibás a termék, hanem ilyen) Lehet rossz, funkciótlan szoftvert készíteni, miközben teljesen kizárt a verseny az adott területen. Ráadásul a szoftvereknél gyakorlatilag ritka az egy funkció - egy szoftver felállás, komplex alkalmazásokról van szó, és hamar követhetetlenné válik, hogy vajon sért-e szabadalmat egy adott szoftver. ÉN láttam már amerikai szoftverszabadalmat. Minden jó szabadalmi ügyvivő a lehető legszélesebben igyekszik megfogalmazni az igénypontokat, és olyan dolgokra is vonatkozhat, amire nem is gondolt, mert a szabadalom elfogadásakor még nem is létezett (konkrétan egy 3D-s grafikai megjelenítést láttam ilyet).

Kezdjünk el akadékoskodni: a 'számítógéppel megvalósított találmány' (továbbiakban SzMT) egy olyan kifejezés fordítása (computer implemeted invention), amely az amerikai, japán és európai szabadalmi hivatalok egy találkozásán készült (2001), éppen azért, hogy a szoftverek szabadalmazhatóságának tilalmát megkerüljék. Az EPO elég sok szoftverhez fűződő szabadalmat fogadott el, bár nem tudni mennyit. Szerencsére eddig beletörött a bicskájuk a szoftverszabadalmak általános elismertetésébe.

(Intermezzo:
Jellemző tapasztalat:
Ember: ... és az EPO több tízezer SzMT szabadalmat fogadott el, amelyek ami szoftverszabadalmak másolatai, jobban hangsúlyozva a technikai jelleget (pl. szerepel benne a számítógépen lefuttatva kitétel, bár nem tudom, ki használ szoftvert máshogy)
MSzH: Nem is igaz, mert nem készül ilyen összesítés, ez csak a gonosz szabadszoftverlobby mondja
Ember: rendben, akkor mennyi van
MSzH: Nem, mert nincsen ilyen kategória, nincs ilyen összesítés
Ember: Tehát lehet több tízezer is a számuk, maguknak fogalmuk sincs
MSzH: Ezt csak a gonosz szabadszoftverlobby ...
undsoweiter unsofort)

Hasonló probléma a védelmi idő hossza, ami az amiknál és nálunk is 20 év. Ez operációs rendszerben kb Windows 1.0 (1992), vagyis most járnának le a szabadalmai.

***UPDATE: Ha jobban belegondolok, nem is lenne Windows, mert az Apple szabadalmaztatja a grafikus operációs rendszert. (***irónia warning***) lehet hogy mégis van értelme a szoftverszabadalmaknak?(***/irónia warning***)

Innováció és szabadalom: szeretik a bejegyzett szabadalmak számát felhasználni az innováció bizonyítékára minden oldalon (cég, ország, szakmai csoportok, stb). És ez gyakran a szabadalmak számának a növekedéséhez és nyilvánvaló dolgok szabadalmazásához vezetnek. Azonban minden szabadalom egy kis monopólium, és ami védettség alatt áll, azt nem használhatja, csak egyvalaki (kivéve, ha engedélyt ad, de akkor meg zseton). Vagyis egyensúlyt kell találni: olyan jelentős újításokat kell szabadalmaztatni hagyni, amelyek elég nagyok és semmiképpen sem a nyilvánvaló ötleteket. Meg kell találni az egyensúlyt az innováció serkentése és az információk/újítások hozzáférhetősége között (azaz: a szabadalom jó eszköz az ipari találmányokra és valószínűleg a gyógyszerekre is, de a szoftverekre annyira nem.)

Kinek jó akkor? Nos a nagy cégek, akik össze tudnak állítani egy jó szabadalomportfoliót, húsz évre kizárhatják a versenytársaikat a piacról. Kinek rossz? Mindenkinek, aki nem a nagy cég dolgozója, vagy részvényese. A rivális fejlesztőknek. A vásárlóknak kifejezetten. Jó még a szabadalmi jog körül szompolygó jogászfajtáknak is. És ezek hordákba verődve 'patent troll' kis- és középvállalkozásokat alkotnak.

Egyébként meg nem ártana utánaolvasni, hogy milyen szétszaródott állapotban van az amerikai szabadalmi rendszer, mielőtt lemásolnánk.

És akkor mindezek után: alapvetően helyesnek tartom a felvetést, hogy a funkciók is védelmet igényelhetnek. De maximum egy-két évre, nem évtizedekre. A webes alkalmazások fejlődésének egyik kulcskérdése a technológiák nyitottsága meglátásom szerint. A html, az AJAX, stb. mind hozzáférhetők. Ha szabadalmazható lenne a socialnetworking, még mindig a Friendster borzalma lenne az egyeduralkodó.

És hogy mit szúrt el az Index: hitt egyetlen forrásának, háttérkutatás lespórolva (minden hozzáférhető a neten), és nem keresett megerősítést. Pedig ebben benne van a kulcs: "Az EU-nak nincsen egységes szabályozása - éppen a nyílt forráskód szószólói miatt, akiknek a lobbija olyan erős néhány országban, hogy meg tudták torpedózni az egységes szabályozás bevezetését."

Az a helyzet, hogy az MSzH feladata nem a jog formálása, hanem végrehajtása. Sőt, minő meglepetés, még az ideológiai megmondogatás sem az. Ha ez nem tetszik, be lehet adni a felmondólevelet és el lehet helyezkedni a Microsoft magyar jogi osztályán, kedves Schwartzkopf tábornok.