Végre van egy kis időm elszakadni a szokásos napi dolgoktól, és elővenni az elrakott olvasnivalókat. Most épp Lawrence Lessig: Code v2.0 (Code and other laws of cyberspace átdolgozása) van soron, és hát mit mondjak, revelatív olvasmány.
    Kevés olyan ember van, aki ha csak felületesen is, de egyaránt ismeri a jog és a cyberspace (megj: van olyan, hogy kibertér?, én inkább maradoik az angol verziónál) alapjait, működését. Lessig az egyik. (Zittrain meg egy másik, mondjuk). Pedig ez egyre jelentősebb kérdés.
    Na a könyv egy mondatban összefoglalvan: a cyberspace (és benne az Internet) jogilag és más módokon szabályozható, és ez nem kis részben a kereskedelmi igényeknek köszönhető. És ennek a szabályozásnak a hajtóereje a virtuális 9/11 lesz, amikor majd szerverek egy nagyobb csoportját dönti le valami, mint ahogy a Patriot Act I-II-nek is kellett a tornyok leomlása. Érdekes teória ez az utóbbi, bár nem mondanám, hogy egyetértek vele, hiszen ez hogyan befolyásolná az egyre autonómabb nemzetközi közösséget (elsősorban Kínát, Oroszországot?). És az Internet továbbra is átlépi a fizikai határokat.
    Tanulságos még, ahogy (és ez a könyv egyik alapgondolata) a code (mint törvény) és a code (mint program kód) közti azonos hangzásra rájátszva ezeket összehasonlítja. Alapvető tézise, hogy a jog szabályozása valahogy így néz ki: ha A helyzetben vagy, akkor tegyél  B-t, vagy C fog történni. (Ezek ugye A=hipotézis, B=diszpozíció, C=jogkövetkezmény). Ezzel szemben a kód törvénye fizikailag akadályoz, vagyis a rendszerben nem is lehet mást tenni, míg a jog fizikailag nem akadályoz meg, csak következményt helyez kilátásba. Erre a tézisre alapvetően vevő vagyok.
    A fenti könyv legalább is az Internet szabályozhatatlansága iránt kételyeket ébreszt. És a legjobb: PDF-ben CC alatt elérhető a fenti oldalról (angolul).