Vannak olyan eléggé jelentős infrastrukturális szektorok, mint a kábelhálózat, a mobiltelefon adótornyok hálózata, vagy az eccerű öreg telefonhálózat, ahol a szabadpiaci verseny mindig problémás.  Már alapvetően ahhoz is állami beavatkozás kell és kellett, hogy a helyi hurok átengedése megvalósuljon - és meddig tartott, nem is beszélve arról, hogy mi lesz a kábel-unbundlinggal, vagy a valódi mobilpiaci versennyel. Egyszerűen nem éri meg új szereplőnek belépni ezekre a területekre, mert hosszútávra kellene belelölni egy csomó tőkét. Szóval a piaci megoldás bukott.

Az állami jellegű üzemeltetésük sem kimondottan hasznos, mert azért az állami alkalmazottak nem feltétlenül a legsikerorientáltabbak. Képzeljük el, hogy pályázatírás helyett az államközeliek fiacskái és egyéb cronyk inkább az internetet hozó vonal (vagy adótorony) kapcsolatunk karbantartásáért felelősek, ugye.

Szerintem senki nem kétli, hogy nem egyszerű ez a történet (lobby forever).

Itt vannak például a UPC önmeghosszabbító hűségszerződései, meg a kétéves mobil(hűség)akciók. Első lépésben nézzük a hűséget: örömteli(?) esemény: nem is kis nevű résztvevők elfogadták a hűségszerződéseket jövőben befolyásoló ajánlást. Van, aki a dolgot fél, vagy negyedmegoldásnak tartja, de az önmeghosszabbító hűségszerződések (lassú) eltűnése sem kis dolog. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban csak annyi található a szerencsés 13 pontban, hogy a hűségidőszak lejárta után nem hosszabbodik meg automatikusan, másfelől a határozatlan idejű szerződés nem ér véget csak a hűségszerződés lejárta miatt, harmadrészt a fogyasztót-felhasználót értesíteni kell 15 nappal a hűség lejárta előtt, ha az ára vagy lényeges körülményváltozása őt negatívan érinti (drágább lesz vagy lassabb).

Ugyanakkor különösen érdekes a mobilszolgáltatók helyzete. Egyfelől van a hűségmegoldáshoz nagy gyakorisággal kapcsolódó készülékvásárlás - mint az árukapcsolás szép példája, hiszen a telefonárusítás teljesen más terület mint a hálózatüzemeltetés, de ez persze nem akadályozza meg a kettő jó alapos összefónódását. Másfelől a három szolgáltató között gyakorlatilag nincsen verseny - és hogy a piacban van még lefaragható nyereségtartalék, azt jól jelzi a Mammutban mindhárom szolgáltatónál fellelhető üzletduplázás.

Ezzel szemben csak-csak hinni lehet a pozitív változásban. Az Egyesült Államok még nálunk is elkúrtabb-furcsább távközlési szolgáltatópiacán (amin az ATésT újraalkulásának megengedése még tovább rontott) a Verizon épp most jelentette be,(gyakorlatilag 27-e most van) hogy minden, technikailag megfelelő eszköz számára elérhetővé teszi a hálózatát. Mint mobiltelefon-árus, borzalmas üzletpolitika, de mint hálózati szolgáltató..., nos az egy másik kérdés.