Az EU Bizottsága szeptember 29-én egy remek, látszólag 13, valójában nyolcoldalas bullshitgyűjteményt (pdf) adott ki az Internet jövőjéről. A dokumentumból két dolog nyilvánvaló: egyfelől koherens elképzelésük még mindig nincsen a cuccal kapcsolatban, a másik, hogy eltökéltek a netes szocializmus szociáldemokratizmus alapjainak a lerakása mellett is.
Négy fő trendet emelnek ki, egyrészt a web2.0 további terjedését, amelyet a kapcsolati hálókon és a 'Szolgáltatások Internetjén' keresztül szeretnének megragadni, na meg a nálam abszolút bullshit-aranyérmes 'Enterprise 2.0-n' (ez nagyjából a céges szocnetworköket meg a wikiket jelentené, ó igen a wikit, ezeket a széles körben elterjedt, mindenre jó eszközt, meg a csoportos chatet, meg a VOIP-ot, meg a valóban jópofa Zoho SaaS alkalmazásokat, vagy éppen a Google Docsot) keresztül. Emellett a cucc a Second Life-ot 3D-s webnek nevezi, hogy miért, azt csak nálam okosabb emberek érthetik.
A második ilyen trend az 'Internetes Tárgyak vagy Dolgok' felemelkedése. Ezt persze hétköznapi emberek mobilnetnek szokták nevezni, itt inkább a rádiófrekvenciás emelik ki. Az RFID is nagy ígéret, meg a netes szenzorok, közlekedésirányító eszközök. Nincs vita, nagy ígéret, ha minden jól meg, hamarosan minimális hekkertudással is ingyen és névtelenül utazhat az ember.
A harmadik trend a nomádkodás, magyarul inkább a neonomádkodás terjedt el. A szöveg a 'Web2.0 on the move' kifejezést használja, ami majd átalakítja a munkahelyet jól.
A negyedik forradalmi elem meg, hogy a hálózatok és az üzleti modellek egyre több adattal dolgoznak. Na itt lóg ki először a lóláb, ugyanis leírják, hogy a növekvő adatmennyiség egy Internet Protocollon alapuló új, második generációs hálózaton fog majd zajlani.
Ezután kezdödik a szociáldemokrata akcióterv. A net infrastruktúrája nehezen fejlődik, ezért a szabályozással kell javítani a helyzeten, például a Bizottság véres verejtékkel készít majd egy ajánlást, amely megmondja, hogy mi a jó egyensúly a verseny és az infrastruktúrát kiépítő cég nyeresége között. Emellett azt is javasolja, hogy az újabb drótok fektetését hangoljuk össze pl. a csatornázással és az út felásásával, amely javaslat megszületése minden bizonnyal hat-hét eu-főtisztviselő többhetes komoly egyeztetésébe került. Az utolsó körben pedig előkerül az ún 'market failure', amikor csak a direkt állami támogatás húzhatja ki a gödörből a dolgot (illetve ez esetben teheti bele) - csak szólok, én rohannék kábelfektető prokójektcégek alapítani a kedves olvasó helyében.
Na a következő pontnál előkerül a farba: az a gond, hogy nincs mindenkinek bradbandje. Ezért a 'Broadband for All' célkitűzése nem is lehet más, mint hogy az 'info-exclusion' megakadályozására egy csomó lóvét szórjon a digitális szakadékba, próbálva azt feltölteni. Szoktak ezek sikerülni, mi például simán összehozhatunk egy kábel-völgyhidat a digitális szakadák felett.
A következő kihívás, amit bölcs vezérünkkel, a Bizottsággal az élen le kell gyűrnünk a net nyíltságának a megőrzése. A Bizottság ezért el akar fogadtatni egy ún. Universal Service Directive-t, miközben a net neutrality legalább fele szerintem butaság, konkrétan ha nem egyformán viselkednek a különböző protokollok, akkor miért nyomnánk bele őket ugyanabba a 35-ös GUM gumicsizmába? Na meg persze az interoperabilitásra is figyelnie kell - kinek másnak? - a Bizottságnak, ami egyébként olyan pont, amivel alapvetően egyet tudok érteni, csak kétlem, hogy meg tudnák csinálni. Ugyanakkor a pont végén előkerül az interoperabilis DRM és licencmodell, és akkor itt ráfodulunk korunk egyik kedvenc témájára, a szellemi tulajdonra. Annyira szép, hogy be is másolom az egész részt, aztán kimegyek rágyújtani, megártott a sok baromság:
"Content creation is another major area of potential economic growth that depends on the development of the internet of the future. Policy on media content, i.e. the first generation of interactive content services, is embodied in the Content on line Communication in which the Commission has already identified a number of issues to be addressed to improve the availability and distribution of content, and the forthcoming Recommendation on online Recommendation on online content will address transparency and interoperability of DRMs, licensing regimes and anti-piracy measures. As Intellectual Property Rights remains a vital factor in determining sustainable business models for digital content the Commission has sought to structure the debate on the long-term future of copyright policy in the knowledge economy in a Green Paper. However the EU approach to licensing regimes and copyright policy in the digital environment does not yet fully support the emergence of new business models based on user created ontent and the shift towards "own and share" approaches to intellectual property. Nor is the protection of minors or the safeguarding of the integrity of information yet assured in the internet of the future."
Oké, szóval akkor ha a nép érdekét szolgálná a cucc, akkor az 'own and share'-nek a szociális kapcsolatok részben lenne a helye, nem a nyílt net, verseny és konvergencia részben. A tartalomnak, mint fogalomnak ebben a környezetben semmi értelme nincsen, hiszen itt annyi különböző célú és természetű dologról van szó - a minnél több olvasótól jó reklámblogoktól a minnél kevesebb ismerőjétől értékesebb üzleti titokig - hogy ettől bulshitté válik a dolog. Végül pedig a gyermekekvédelme és az információk védelmének és integritásának a biztosítása c. vörös farok kerül elő, amivel kapcsolatban persze megint nem az államoknak és államszerű képződményeknek kellene vinni a prímet - az információkhoz annyit, hogy amit nem akarsz viszontlátni más környezetben, azt ne rakd fel, a gyermekek védelmét meg lokális megoldásokkal - pl. a helyi szűrőszoftverekkel - kellene biztosítani, amik persze többnyire semmit se érnek, de legalább a gyerek többet fog tudni a számítógépről, mint az egész család együttvéve.
A következő fejezet igen mocskos tevekről szól - az IPv6 bevezetése mellett -, mégpedig a net architektúrájának és irányításának átalakításáról. Erre már több project is fut, pl. az Egyesült Államokban a GENI, Japánban az AKARI, így hát az EU-nak is el kell kezdenie a frappánsan elnevezett 'The Seventh Research Framework Programme'-jét, amely alapvetően a magán- és a közszféra partnerségén (a PPP-n, avagy még egy halom pénz a tengerbe), és olyan kulcsfontosságú jellemzőket kutatnának ki, mint a research key design
end-to-end kapcsolat, a nyitottság, a semlegesség és az átláthatóság - amelyekkel a mai net is rendelkezik.
Az utolsó kihivás a privacy és a biztonság, itt bősz RFID-zésbe kezd a doksi, és újra előkerül az arkitektúra áttervezése, mint az egyetlen üdvözítő megoldás.
A konklúzióban összefoglaltak szerint az EU kiírt egy nagyobb darab erdőt az Internettel kapcsolatos doksikkal. Ellenben nyomokban sem látom a tervekből, hogy mitől lennénk mi a világ legversenyképesebb térsége, ami már egyébként a Lisszaboni programmal se jött össze.
A vicc az, hogy a célok jó részével egyet is tudnék érteni, ha nem lenne brutálisan bullshitszagú az egész terv, és nem a mindenható jogi szabályozásba vetett - szerintem téves - hit lengené át az egészet, és ha az EU nem szokott volna belebukni ezekbe a dolgokba, ld Lisszaboni program, illetve ha az EU nem dobná oda a polgárai jogait általában bármely komoly anyagi erőforrásokkal rendelkező lobbycsoportnak.
Továbbá ha esetleg lenne olyan magyar politikai erő, akinek legalább halvány elképzelése lenne a netről.
Ellenben ez már a második olyan hír, ami arra utal, hogy a világ hatalmai néma kussban a net alapvető átalakításán dolgoznának.
(via sg.hu)
