... a maszturbáció meg nemi erőszak! :-)

a your own music és a music you own az kábé annyira ugyanaz mint szarba csapni meg csapba szarni

Az általad megvett zene műpéldány szerint igenis a tied, és magáncélra szabadon másolható, hazánkban legalább is.

Egyébként meg pont annyira a tied, mint bármelyik másik zene, vagy bárki másé lévén hogy szellemi javak nem állhatnak tulajdonjog alatt.

"szellemi javak nem állhatnak tulajdonjog alatt"
- ez azt jelenti, hogy ami szellemi, az szerinted mindenkié?

Na ne má

Az lehet, hogy hazánkban magáncélra lehet másolatot készíteni, de talán a világon egyedül nálunk kell a SAJÁT szerzemény, szellemi termék (például szoftver) után jogdíjat fizetni - a Bródy-féle szakszervezetnek!!!!!!!

loggol 2007.10.03. 23:45:41
"szellemi javak nem állhatnak tulajdonjog alatt"
- ez azt jelenti, hogy ami szellemi, az szerinted mindenkié?
Na ne má

nem azt jelenti. de a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok NEM tulajdonjogok, ez tény.
a lopást is csak max tvreklám szinten (BSA parasztriogatás) lehet idekeverni.

The Light Side of the Force:

merras.sfblogs.net/2007/artisjus-szerzoket-rablo-egyesulet.scifi

Vagyis az az eset, amikor a kiadó is beanyázik a jogvédőkre - holott ugyebár a jogvédők elvileg a kiadókért / szerzőért vannak...

Kenyszerjogasz: a cikk negyedik bekezdeset is olvasd el, ott eppen azt fejtegeti a SonyBMGs noci, hogy ha lemasolod sajat celra a mar megvett dalokat, szerinte az is lopas.

Kesobb meg kifejtik, hogy ez azt jelenti, hogy ha a mar megvett CDdbol MP3-at csinalsz, mert mondjuk az iPodon akarod hallgatni, az lopas...

Meg jo, hogy a magyar jogrend nem ennyire idiota, mint a kiadok...

Egyebkent mar fordult velem elo, hogy nem vettem meg a kedvenc eloadom lemezet, mert az 5+k-s SonyBMG kiadvany hatuljara apro betuvel ra volt irva, hogy PCn nem jatszhato le.
Erre nagyon beragtam, mivel nincs asztali lejatszom, csak PCn szoktam zenet hallgatni.

Csakazertis letoltottem a netrol, aztan azzal a lendulettel toroltem is, mivel sajnos a zene nagyon nem utotte meg azt a mercet, amit az eloadotol korabban megszoktam.
Igy legalabb nem dagasztottam a SonyBMG buxajat feleslegesen a semmiert.

Aztan kesobb kiderult, hogy a Sony fele rootkittel volt vedve az az album...

Olyan is volt már, hogy a másolásvédett cd-t le kellett másoljam, mert különben az autó lejátszója nem szerette.

Tudjátok mi a komoly az egészben?
Kis hazánkban az [elektronikus zenét készítő] producerek kb forintot nem látnak a Mahasz/Artisjus felől..... Pedig a Beatport.com-on és az összes többi listán toptizesek... (csak szólnék:meglepődni nem itt kell...)

"hogy ez azt jelenti, hogy ha a mar megvett CDdbol MP3-at csinalsz, mert mondjuk az iPodon akarod hallgatni, az lopas..."

Na ne már! Ha mp3-at csinálsz belőle, hogy mondjuk iPodon hallgasd, azzal még nem osztod meg automatikusan.

Ilyen erővel büntessék meg azokat, akiknek az otthonukban mp3 lejátszásra alkalmas készülék található. Esetleg akik a jogvédett zenét egy házibuli alkalmával olyan hangosan hallgatják, hogy az a szomszédoknál is hallható: nyilvános lejátszás! Vagy akiknek kihallatszik a zene az autójukból. Vannak itt kiaknázatlan lehetőségek...

Na és akik telefoncsengésnek zeneszámot használnak? A metrón egyszer csak megszólalt egy 12 éves telefonja: az új Rihanna (vagy kia szar) száma volt a csengőhang! Fizetett érte a kis szemétláda???? Még a nagyszülei házát is el lehetne kobozni egy ilyen húzásért! Ő meg örüljön ha megússza egy tarkólövéssel.

Sztem a lényeg az uccsó mondatban van: "Pariser's views appear to be similar, insofar as she clearly suggests that consumers have no right to make backups of the music that they have purchased in CD form or even in download form." És ez a gáz, hiszen itt nem a másolásról vagy fájlmegosztásról van szó, hanem csak annyiról, hogy a megvásárolt hordozódról egy másik hordozódra kívánod átkonvertálni a már egyszer megvásárolt művet. Ezt kifogásolja ez a nyomorult Sony (ősi román cég :)). A magyar szerzői jogi szabályok ezt nem tiltják.
A legnagyobb gáz, hogy ilyen hülyeségekkel próbálják sokkolni a népet, ahelyett, hogy legalizálnák a fájlcserét olcsó pénzért. Üzletileg lehet hogy nekik is jobban megérné.

Amici, köszönöm, pontosan.

A dolgoban az a sokkoló, hogy omlik szétfele az üzleti modelljük évek óta, ráadásul ők is látják, és a legjobb, amivel elő tudnak állni, hogy a potenciális és tényleges vásárlóikat még jobban próbálják lehúzni. A FUD nem tűnik túl sikeres túlélési stratégiának.

Na azért nem kell nekünk annyira megijedni, mert a sutyerák amerikai parlamentnél meghatározó a gazdasági lobbi, és ott a Sanyi mondja meg, hogy hogy is legyen a copyright...
Ha valaki felcsapja a magyar szjt-t, az látja (35.§(1)),hogy nekünk van magáncélú másolási jogunk (ergo lehet CD-t mp3-má átalakítani, ha úgy szeretném hallgatni, sőt, a pajti cédéjét is lemásolhatom...)

Bár azért van egy kis parafaktor: olvasgatásra ajánlom az SzJSzT egy nem túl haladó szellemiségű véleményét a jogellenes forrásból való másolásra (64.233.183.104/search?q=cache:ARz6pRAPiAgJ:www.alai.hu/csatolt/magancelu_masolas_SzJSzT%2520szakvelemeny.doc+szjszt+h%C3%A1roml%C3%A9pcs%C5%91s&hl=hu&ct=clnk&cd=3) ami ha átmegy a törvényhozáson, akkor jogellenes lesz a megosztás minden fajtája (de ez egy másik kérdés ugye, a jogszerű CD másolását nem érinti) Persze én remélem, hogy jóérzésű és racionális emberek (is talán) ülnek a parlamentben, és nem hagyják ezt az agymenést....

azért megkérdezném tőlük, hogy szerintük a müanyagkorongért fizetjük az 5 rugót, vagy a rajta található szellemi termékért.. A zenéért? Ja kérem, akkor innentől fogva átlátszó lopás az egész, mert már az enyém a jog, hogy halgassam, mind1 hol. Ha megkarcolódik a 20 forintos müanyag darab, ugrogg a 4980 ft-os szellemi termék is? Hogy van ez? Tudjuk, hogy nincs igazuk, ők is tudják, hogy nincs igazuk, de azért úgytesznek mintha nemtudnák... Szóval kár várni, hogy ezt beismerjék, hisz a többmilliárdos bevétel igen jó indok arra, hogy játszák folyamatosan a hülyét.

uccsó szó:

fájlcserélés legális. most torrentezek fedora linuxot, minden ízében törvényesen.

A magamszerkesztette midiket is csak hologrammos lemezre írhatnám ki, ha hülye lennék.:-)

Kényszerjogásznak igaza van. Először is: a szoftver, vagy a zene, vagy egy vers, stb. úgynevezett szerzői mű, mivel egyedi, egy adott ember saját szellemi terméke (szinte kizárt, hogy ugyanazt a verset vagy zenét egymástól függetlenül megírja két különböző ember, ellentétben pl. egy szabadalommal, ami valamilyen műszaki megoldást takar és nem kizárt, hogy ketten, egymástól függetlenül is rájöhetnek ugyanarra). Az, hogy a szoftverek a szerzői művek közé tartoznak, hosszú évek óta vita tárgya. A szoftvergyártók szeretnék ha nem így lenne, mindenki más szerint meg jó ez így, ahogy van, lényeg, hogy a kontinentális Európában eddig fel sem merült, hogy a szoftvereket ne szerzői műnek tekintsék, Amerikában már annál inkább. A szerzői művekre vonatkozó szabályok kis részben a Polgári Törvénykönyvben (75-87. §), nagyobb részben a szerzői jogról szóló 1999:LXXVI. törvényben találhatóak. A szerzői művek a hatályos magyar (és a legtöbb európai) jog szerint nem lehetnek tulajdonjog tárgyai. Tulajdonjog a Polgári Törvénykönyv szerint ugyanis csak dolgon (vagy ha úgy tetszik testi, fizikai tárgyon), pénzen, átruházható értékpapíron és dolog módjára hasznosítható természeti erőn (pl. elektromos áram vagy vízienergia) állhat fenn. A szerzői jog teljesen más jellegű jogosultság. Nem dolog, hanem jog, méghozzá összetett jog, személyhez fűződő jogokból és vagyoni jogokból áll. A személyhez fűződők kizárólag a szerzőt (illetve bizonyos esetekben és meghatározott ideig jogutódjait) illetik meg, azokat átruházni soha, semmilyen formában lehet. Ilyen pl. a szerzőség feltüntetése követelésének vagy a feltüntetés megtiltása követelésének joga vagy a felhasználás megtiltásának a joga. A vagyoni jogok már sokkal érdekesebbek, azok ugyanis forgalomképesek. A vagyoni jogok közül a leglényegesebbek a felhasználás engedélyezésének a joga ill. ennek alapján, ha valakinek engedélyezik a felhasználást, a felhasználás joga. Amikor valaki szoftvert vagy CD-t vásárol, akkor egyfelől megszerzi a műpéldányt, ami természetesen dolog (egy CD lemez pl.), másfelől a műpéldányon található szerzői mű felhasználásának jogát a felhasználási (közismert néven licensz) szerződésben és/vagy jogszabályban rögzített feltételek szerint. A magyar büntetőjog - megint leegszerűsítve - az engedély nélküli vagy engedélyen túlterjeszkedő felhasználást szankcionálja a 329., 329/A és 329/B. §-okban (szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, ezek védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása és jogkezelési adat meghamisítása). A szankciók a tényállástól és a minősítéstől függően a pénzbüntetés és a nyolc év között mozognak (az utóbbihoz már 500 millió forintot meghaladó elkövetési érték kell). A lopás tényállásának, amely úgy kezdődik, hogy "aki idegen dolgot mástól vesz el...", ehhez semmi köze, nem is lehet, hiszen a szerzői mű nem dolog. Az, hogy mégis folyamatosan találkozunk a lopás fogalmával szerzői művekkel kapcsolatosan, annak részben a tudatlanság (és nem csak az átlagember szintjén, sajnos komoly, tanult jogászok számára is gyakran ismeretlen terület a szerzői jog), részben pedig az az oka, hogy a szerzői jogok védelmében legharcosabb amerikai szoftvergyártók, kiadók és jogvédő szervezetek olyan jogi környezetben élnek, amely a kontinentális felfogástól eltéről egy kalap alá veszi a dolgokat és jogokat (pontosabban nem is ilyen fogalmakban gondolkodik), ezen kívül meg van győződve saját jogának területen kívüliségéről (tehát külföldi alkalmazhatóságáról).

Gábor majdnem feltalálta a spanyolviaszt. Eltekintve attól, hogy az EUt folyamatosan masszírozza a szoftverlobby a szoftverszabadlomért, nem is eredménytelenül, és az Európai Szabadalmi Hivatal mindent szívesen szabadamaztatna, mert azzal a saját jogkörét bővíti ez a nem Uniós szerv, meg az Egyesült Államokban sem tervezik a szoftver szerzői jogi védettségét megszűntetni, hanem párhuzamosan van szerzői jogi meg funkcióra szabadalmi védettség.

Egyébként Amerikában sem lehet ellopni a tulajdoni védettség alatt nem álló szerzői műveket.

Ja, Amerikában nincsenek személyhez fűződő jogok, és minden jog (a teljes copyright) átruházható. A többi stimmel nagyjából.

Ez viszont nem változtat azon, hogy ha haldoklik az üzleti modelled, hiába sarkantyúzod.

Már nagyon idegesítő ezeknek a monopóliumra törekedő kiadóknak a ténykedése.

Remélem mihamarabb lemegy a napjuk.
:D

Caracalla: Ugyan nem sokat lövök a joghoz, de azt hiszem a másolásvédett zene már nem másolható szabadon magáncélra, ezt a jogunkat (amiért még az Artisjusnak perkálunk is) a DMCA írja felül, felteszem szomszédos törvényként itt is be kell tartani. Bár lehet, hogy tévedek. Ja, és Gábor is ilyet írt ebben: "ezek védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása". Szerencsére nem minden audio CD másolásvédett (túl sok problémát okozott a usereknek a PC-s lejátszhatatlanság, rossz minőség, rootkit), sőt szerencsére az MP3 DRM is megy ki a divatból (az Apple és az Amazon törtetése miatt).

RedRiot: Ha a Sony fel tudná állítani a zenerendőrséget, szerintem le is kapcsolnának mindenkit, aki hangosan hallgat zenét vagy csengőhangot, még a dúdolásért is bünti járna. Ne feledjük, a terrorista cselekménynek minősíthető rootkittel illegálisan is szaglásztak az emberek gépein illegális MP3-ak után.

@Médiageci: Ez a DRM-dolog kicsit bonyolultabb. Egyfelől csak a hatásos védőintézkedést védi a szerzői jogi törvény, ami mondjuk szerintem a Google segítségével kb 60 sec alatt megkerülhetőek esetén kérdéses. Erre részben releváns bírósági ítélet is van már (caracallablog.blog.hu/2007/05/26/ugy_tunik_egy_finn_birosag_hatastalannak) A DMCA-t természetesen NEM kell betartanunk..

A büntetőjogi fellépésnek van még egy akadálya: ahol hiányzik a szerzői jogi védelem (mert pl. szabad felhasználás, mint a magáncélú másolatkészítés) ott szerintem jó eséllyel lehet hivatkozni a társadalomra veszélyesség hiányára, mivel hiányzik a védett tárgy, ha másra nem.

Jogomban áll hallgatni ... azt a zenét, amiért egyszer fizettem. Úgy, ahogy akarom. Szerintem ez ennyi.